Felsőörsön a Bűnbánó Szent Mária Magdolna plébániatemplomban október 10-én, vasárnap a terménybetakarítás ünnepén, hálaadásra, valamint a felújított orgona megáldására gyűltek össze a hívek.
Vitéz Ajtós József László ker.esperes, c. prépost, plébános, nagy szeretettel köszöntötte Exellenciás Dr. Udvardy György érsek atyát, akivel együtt köszönték meg az idei termést, és a nagy-nagy ajándékot, az 1600-as évekből származó, restaurált orgonát. Szabó Balázs Felsőörs polgármestere hálás szívvel mondott köszönetet érsek atyának, hogy első alkalommal látogatott el a településre és mutatott be szentmisét, majd kérte a Boldogságos Szűz Máriát, Nepomuki Szent Jánost, valamint boldog Batthyány S. László herceget az ősi templom utolsó kegyurát közbenjárásért.
Dr. Udvardy György érsek prédikációjában a következőket mondta:
Vasárnapról-vasárnapra összehív bennünket egyházunk. S arra indít, hogy figyeljünk Jézusra, aki tanítani akar bennünket. Úgy, mint ahogy a mai evangéliumból is hallottuk, az Őt körülvevő tanítványokat. Tanítani akar bennünket az Atyáról, az életünkről, az üdvösségről, a legfontosabb kérdésekről, amit föl kell tennünk újból és újból. Az üdvözülésnek az útjáról és a boldog életről. Jézus azt mondja: – Ami az embernek lehetetlen, Istennek nem. Vagyis Isten mindannyiunk számára olyan új utakat, olyan új fejlődési lehetőségeket kínál, az Atyában való fejlődési lehetőséget tárja fel, amit nekünk mindannyiunknak keresni kell. Mit kell tennem Mester, hogy elnyerjem az örök életet? S ez a kérdésem nem ugyan az, mint ami évekkel ezelőtt volt. Most, ma mit kell tenni, hogy elnyerjem az örök életet? S ebben ott van a léleknek a szabadsága, ott van az embernek a készsége. Változtass, formálj, alakíts, mert én úgy szeretnék élni Jézusom, ahogy Tőled láttam. Teljesen szabadnak a jóra, az Atya szeretetére, a szegények szolgálatára, teljesen szabadnak az Isten szeretetére. Így tehát a mai vasárnapnak ez az üzenete, tanítása, amin érdemes talán elgondolkozni.
A szentmisében érsek atya megáldotta a frissen restaurált orgonát, melyet professzor Ft. Maróti Gábor a Győri Egyházmegye zenei igazgatója mutatott be. Az írott dokumentumok szerint az orgonát 1745-ben helyezte el a templomban Padányi Biró Márton, korábbi felsőörsi prépost, későbbi veszprémi püspök. A hangszer felújítása során a szélláda részleteinek szétbontásakor és a szekrény átnézése alapján a jelenlegi homlokzat első része egy toldás, korábban ez egy sík homlokzatú orgona volt. Valamint a szélládából kiderült, hogy nem öt regiszterre, hanem négy regiszterre szervezett sík mű volt az eredeti. Ezt úgy hozták ide Nyugat-Európából, nem magyarországi mester készítette. A szélládán talált kodikológiai fragmentumok, bizonyos kódextöredékek csíkra vágott töredékből és vonaltávolságból dr. Richter Viktória svájci zenetudós megállapította, hogy nyugat-európai kódexet tettek bele tömítési célból. A mérete alapján nem javítás, hanem az eredeti építés alkalmával került oda. Feltételezhető, hogy ez az orgona eredetileg nem egy önálló hangszer volt, hanem egy nagyobb, nyugat európai hangszer mellékműve. Egy Bruckwerk vagy egy felsőmű. Később megvásárolták és Magyarországra hozták, majd 1745-ben kiegészítették a jelenlegi homlokzati sípsorral, és azzal a faragott fa ornamenssel, ami a középső sípszakasz két oldalán található. A szélső sípszakasz két oldalán található kazettás elhelyezésű faragványok korábbiak, valamint a szekrény hátsó része is XVII. századi. A fellelt kódextöredék alapján 1675 és 1690 között keletkezett a szélláda eredeti négyregiszteres állapotában. Ma Magyarországon összesen három tört mélyoktávos orgona van. Ebből kettő a Győri Egyházmegye területén, a kópházai kegytemplomban és a győri püspökvár Dóczi kápolnájának a szobaorgonájában, ez pedig a harmadik. Ez a második legrégibb, a Veszprémi Főegyházmegye orgonaállományának kiemelkedő darabja.
A szentmise végén érsek úr egy rövid szertartás keretében megáldotta a miséző oltár elé terményekből készített díszítést, megköszönve a jó Istennek az idei termést, emberi munkánk gyümölcsét.
