Közös imádság után Csere Sándor kanonok gondolataival kezdődött a sokszínű lelkinap. A tapolcai plébános a kafarnaumi százados történetét idézte fel: „Uram, nem vagyok én méltó, hogy hajlékomba jöjj, hanem csak egy szót szólj, s meggyógyul az én szolgám.” A százados hitét látva, Jézus eleget tett a kérésnek, mert a római tiszt szavaiból kitűnt szeretete az alá rendelt katonák iránt, amelyhez hasonló példát nemigen lehetett látni abban az időben a hatalmi helyzetben lévők körében. A családi kör is olyan közösség, amelynek tagjait ez a készséges, együtt munkálkodó szeretet jellemzi. A család Isten adománya; ezen kívül más hely nem létezik napjainkban sem, ahol a szeretetben nevelődés, érés lehetségessé válna. E meleg, tiszta, egymásból és egymásért élő közösségben a szülői szeretet magától értetődő, s ezt a melegágyat, amelyből minden emberi jóság indul, ápolnunk, gondoznunk kell, tovább kell adnunk a következő nemzedékeknek is. Advent is egy ilyen családból, a Szent Családból indult ki, abból a melegágyból, amelyet Isten vetett meg Mária méhében a megtestesülő Megváltónak, Jézusnak – hangzott el Csere Sándor tanításában.
A program a Tapolcai Musical Színpad Jelenti magát Jézus című adventi műsorával folytatódott, népénekekkel, musical-részletekkel biztosítva 
a ráhangolódást a várakozás időszakára.
A gyermekek adventi-karácsonyi ajándékkészítő foglalkozásokon vehettek részt.
A szülőknek Tál Zoltán keszthelyi plébános tartott elmélkedést az adventi várakozásról, az adventi koszorú jelentéséről, történetéről, valamint hitünk születéséről, alakulásáról életünk során, s hogy ebben milyen szerepe van a családnak. A cél, a feladat, hogy a liturgikus élet eseményei az egyházi év során átjárják lelkünket, igazítsák lépteinket, törekvéseinket a mindennapokban is. Fontos, hogy a gondok, problémák, betegségek, kudarcok ne homályosítsák el a kegyelmeket és az azokból származó örömöket.
Tudatosan kell felkészíteni szívünket adventben is a hit, remény, szeretet, az örömök ajándékainak fogadására, tudatosítására önmagunkban – emelte ki Tál Zoltán. Majd Jálics Ferenc Fejlődik a hitünk című könyvét idézve, arról beszélt, miként segítheti a család a gyermek hitének alakulását, az Istennel való közvetlen, személyes kapcsolat megteremtődését a szülők példaadásával, a közös és a személyes imádság megismertetésével, gyakorlásával. Szemléletes példákkal szólt az érett felnőtt hitének jellemzőiről, arról a kegyelmi ajándékról, amely – ha megkapjuk – életünkön végigkísér és segít a nehézségekben, a gyászban, a buktatókban s az örömben is Istennek tetsző módon élni földi életünket.
A lelkinap családi társasjátékkal folytatódott, melyben szimbolikusan három ószövetségi családhoz (Ábrahám-Sára, Izsák-Rebeka, Zakariás-Erzsébet) és a Szent Családhoz látogattak el a részvevők. Az egyes állomásokon a hit alkotóelemeit gyűjthették össze, játékos feladatok megoldásával építőkockákon, amelyekből a nap végén Szakács Péter családreferens közreműködésével oltárt építettek, melyen meggyújtották advent fényeit.
Toldi Éva/Magyar Kurír