Árpád-házi Szent Kinga emlékezetére nyílt kiállítás a Szaléziánumban.
A tárlaton betekinthetnek a látogatók a középkor és a gótika világába a kihelyezett kortörténeti tablókon keresztül, valamint az Árpád-házi Szent Kinga élete és munkássága című könyv képanyagából kaphatnak válogatást. Látható még továbbá több tárgyi dokumentum mellett Proksza Gyöngyi festőművész-grafikus Szent Kinga ábrázolása.
Szent Kinga Lengyelország legismertebb szentje. A lengyel klarissza nővérek számontartása szerint a második leggyakrabban ábrázolt szent az országban, nála több csak Szűzanya ábrázolás van. Szent Kinga IV. Béla király lánya, Szent Margit, Boldog Jolán és Konstancia nővére, Lengyelország védőszentje. Tizenöt évesen feleségül ment V. Boleszláv lengyel fejedelemhez. Kinga teljes hozományával hozzájárult a tatárok elleni védekezéshez, a tatárjárás után pedig adományokkal járult hozzá az ország újjáépítéséhez. Templomokat, kolostorokat építetett, köztük az ószandeci klarissza kolostort, ahová férje halála után apácaként visszavonult. 1690-ben avatták boldoggá, 1999-ben pedig II. János Pál pápa avatta szentté.
A kiállítás megnyitásával együtt került sor az Árpád-házi Szent Kinga élete és munkássága című könyv bemutatására, melyet a szerző Piotr Stefaniak történész ismertetett, Rostetter Szilveszter tolmácsolásával. Piotr Stefaniak korábban már Boldog Jolán életéről is írt egy könyvet. Újonnan megjelent kötetében képek formájában jeleníti meg Szent Kinga életét és a hozzá kapcsolódó legendákat, ereklyéjinek történetét. Levéltári dokumentumok és archív képek segítségével mutatja be az ószandeci klarissza nővérek mindennapjait. Ezen kívül nemcsak művészi értékű ábrázolások tartalmaz az album, hanem a gyerekek képzeletében élő királynő is helyet kapott.
Megtalálható a könyvben valamennyi Szent Kinga tiszteletére felszentelt templom fotója is. Köztük a küngösi, Magyarország egyetlen Szent Kinga tiszteletére épülő templomáé is. A kiállításmegynyitón Beke Zsolt a település plébánosa felidézte az adományokból épülő küngösi templom történetét.
Március 9-én, ereklyét kapott a küngösi templom. A Szent Kinga csontereklyét Márfi Gyula érsek közbenjárásával Ószandecből, a Szent Kinga által alapított klarissza kolostorból, a tarnówi püspök, Władyslaw Bobowski hitelesítő okiratával főpásztori szentmise keretében helyezték el. Szombaton Márfi Gyula veszprémi érsek áldotta meg azzal a Szent Kingát ábrázoló festménnyel együtt, melyet Proksza Gyöngyi festőművész-grafikus ajándékozott a küngösi templomban.
[simpleviewer gallery_id=”208″]