Április 25-én, szerdán a Veszprémi püspökök királyné-koronázó joga a középkorban – címmel tartott előadást Zsoldos Attila történész, akadémikus a Szaléziánumban. A Boldog Gizella Főegyházmegyei Gyűjtemény és az Érseki Levéltár szervezésében a Magyar királynék és koronázó püspökök előadássorozat 3. részét hallhatta a közönség. Az első két alkalommal, a Szent Koronával, mint műtárggyal és a hozzá kapcsolódó középkori állameszmével ismerkedhettek meg a résztvevők.
A királynékkal kapcsolatban köztudott, hogy a mindenkori veszprémi püspök joga volt a koronázás, azonban a gyakorlat korántsem volt ilyen egyértelmű. Zsoldos Attila előadásában kiemelte, hogy míg a királyok koronázásáról több forrásból is tudunk beszámolókat, nevezetesen, hogy Esztergom érsekének kellett koronáznia, a Székesfehérvári Bazilikában és a hagyomány szerinti Szent István-i koronával. Addig, nemhogy a királynék koronázásáról nem maradt fenn információnk, hanem nagyon gyakran még magáról a királynő személyéről sincs tudomásunk. Először Szent István legendái közül az ún. nagyobb legendában arról olvashatunk, hogy István feleségül vette Gizellát „akit felkentek a krizma kenetével, és István társának hirdette a korona viselésében”. A szöveg viszont nem említi magát a koronázást. Több egykorú forrásból azonban mégis tudunk a királynői korona létezéséről.
A továbbiakban szólt az előadó a veszprémi püspök koronázási jogáról. Miért pont a veszprémi püspököt illeti meg ez a kiváltság?! A hagyomány Gizellának tulajdonítja a veszprémi egyház alapítását. Ez viszont ellentétbe kerül azzal az állásponttal, hogy Szent István alapította a magyar egyházat. A történészek megállapodtak abban, hogy a két hagyomány megfér egymás mellett és így elfogadták azt, hogy Gizella alapította a veszprémi egyházat, amit aztán István nyilvánított püspökséggé.
Az előadását több történettel is színesítette, például 1216-ban Veszprém püspöke azt állította, hogy az Esztergomi érsek az ő sérelmére magáénak tartja ezt a jogot. Ezért a pápai kúriához fordult, amely egy rendkívül sajátos és bonyolult egyességre vette rá a két főpapot: Ha a király és a királyné koronázására egyidejűleg kerül sor, akkor a királyt Esztergom érseke, míg a királynét Veszprém püspöke koronázza. Ha viszont csak a királyné koronázására kerül sor, akkor Veszprém püspöke koronázza meg a királynét és Esztergom érseke hajtsa végre a felkenést.
Végezetül Zsoldos Attila szólt a koronázásról, mit politikai döntésről. 1438-ban Albert király feleségét, Erzsébetet, Zsigmond király lányát, Veszprém püspöke koronázza. Annak eldöntése, hogy Veszprém püspöke vagy Esztergom érseke koronáz, egyben döntést jelentett a tekintetben, hogy Erzsébet magyar királynőnek vagy magyar királynénak számít.
N.E.