Papi jubileumuk alkalmából közösen mutattak be hálaadó szentmisét a veszprémi Árpád-házi Szent Margit tiszteletére emelt templomban heten azok közül, akiket 50 évvel ezelőtt a veszprémi bazilikában szenteltek fel a papi szolgálatra.
A szentáldozatot Pápai Lajos győri püspök vezette Balogh Árpád káptalantóti, Bizderi János zalaszentgróti, Bohus Péter nádasdladányi, Ilyés Dénes búcsúszentlászlói plébános, Léber Miklós ny. lelkész, Szerenka Miklós, a házigazda templom plébánosa, valamint a főegyházmegye metropolitája, Márfi Gyula koncelebrálásával.
Az érsek örömmel és hálaadással köszöntötte az aranymisés paptestvéreket és az egyházmegye egybegyűlt papjait, híveit, és jókívánságait tolmácsolta a jubilánsok további életéhez, feladataik ellátásához. „Az ünneplő lelkipásztorok szolgálatukat az egyházmegye javára végezték, s hálát kell adnunk azért is, hogy e szolgálat ötven éven át meg is tartotta őket küldetésükben.”
Majd felhangzott Sík Sándor Misék című versének egy részlete. Szerenka Miklós helyi plébánost egyházközsége hívei, közösségei köszöntötték, illetve egy-egy csokor virággal kedveskedtek a helyi fiatalok a jubiláns lelkipásztoroknak.
Szentbeszédében Pápai Lajos püspök a papi hivatásról, küldetésről, a pap személyének, példájának, szolgálata igényességének fontosságáról elmélkedett.
„Az 50 éves jubileum jó alkalom a kiválasztás titkának – milliók közül választott ki minket az Úr a papságra – s a kézrátétel csodálatos kegyelmének a felidézésére. Mindez elgondolkodtathat, miért is nem értik oly sokan ma, hogy mi szükség van egyáltalán papokra. Sokan mondják, hogy szeretik Jézust, de nem látják szükségét Egyháznak, dogmáknak, erkölcsi tanításnak. Mások úgy vélekednek, hogy van lelki életük, de nem akarnak egyetlen vallási szervezethez sem tartozni. Egy kanadai teológus ezekre a felvetésekre azt válaszolta: A hit kapuja nem dogma, nem erkölcstan, nem csupán liturgia, hanem egy személy, mégpedig Jézus Krisztus. Vagyis: Mivel találkoztam Jézussal, szeretném őt igazságban megismerni (ezt hívják dogmának), szeretnék úgy élni, hogy örömet szerezzek másoknak, s hogy úgy éljek, hogy elérjem az örök boldogságot, amelyről Jézus tanított (ezt hívják erkölcsnek). S mivel találkoztam vele, szeretnék újra és újra találkozni, beszélgetni vele (ezt hívják liturgiának és imádságnak). Az ember tehát, ha valóban szereti Jézust, elfogadja, hogy dogma, erkölcsi tanítás, liturgia és imádság összetartoznak. Jézus és Egyháza ugyanis egyetlen testet alkot.”
A győri megyéspüspök Boldog II. János Pál pápa varsói látogatáskor elhangzott gondolatait idézte: „Krisztust sehol a földön nem lehet kizárni az ember történelméből. Ha ez megtörténne, az emberellenes cselekedet volna.” Krisztus ma is hív fiatalokat a szolgálatába, s a papságba. Pont annyi embert hív, amennyire szükség van – hangsúlyozta a főpásztor –, se többet, se kevesebbet. De nem úgy hív, ahogy Sault hívta, hanem hív a keresztény családon, a plébániai, az egyházi közösségeken, papok példáján keresztül. S ebből megérezhetjük, hogy mindnyájan felelősek vagyunk – fordult paptestvéreihez és a hívekhez, majd így folytatta: Hiszen hogyan hallhatná meg Isten hívását egy fiatal olyan családban, ahol nem létezik hit, imádság, vagy egy olyan plébániai közösségben, ahol veszekedést lát. Hogyan hallhatná meg Krisztus hívását, ha soha nem találkozott olyan pappal, akinek az arcáról sugárzik annak az öröme, hogy csodálatos dolog Krisztus küldetésében járni. Krisztus hívása igényes követelményeket támaszt, az egész embert foglalja le, nem lehet félszívvel követni őt. Aki egész lélekben odaadja magát Krisztus szolgálatára, az emberségében is kiteljesedik és boldog lesz. Végül VI. Pál pápa gondolatait idézte, melyek egy cseppet sem veszítettek aktualitásukból: „A mai ember nem szívesen fogad el tanítókat, csak akkor, ha a tanító egyben tanú is, ha életével tanúskodik Krisztusba vetett hitéről.”
A szertartás Te Deummal zárult, és az ünnepeltek közös áldást osztottak, amelybe bekapcsolódott az egyházmegye egyik ezüstmisés papja, Kuminetz Géza is, aki jelenleg a budapesti Pázmány Péter Katolikus Egyetem hittudományi karának dékánja. Az ünnepi alkalomra a templom zeneszerző-kántora, Rostetter Szilveszter új énekkari misét írt, mellyel a veszprémi Regina Mundi templom és a helyi kórus közösen szolgált a szertartáson.
Toldi Éva/Magyar Kurír
Fotó: Veszprémi Főegyházmegye
[simpleviewer gallery_id=”311″]