Immár harmadik éve szervezték meg október 12-én, Rózsafüzér királynője és Magyarok Nagyasszonya ünnepéhez kapcsolódva, a főegyházmegye érseki székhelyén a város katolikus templomait összekötő rózsafüzér-zarándoklatot.
A híveket Márfi Gyula érsek, Ebele Ferenc ny. plébános, érseki tanácsos, Zsebe Attila állandó diakónus énekes-imádságos áhítata indította útnak.
„Vigyétek az örömhírt, a hit-remény-szeretet üzenetét a rózsafüzér imádságaival az emberek közé” – bíztatta a zarándokokat a
főpásztor, akik a Szent Mihály-bazilikától kereszttel, zászlókkal, imádkozva haladtak végig a városon, érintve a Szent László-, a Regina Mundi-, a Feltámadt Üdvözítő-, a Magyarok Nagyasszonya- és az Árpád-házi Szent Margit-templomot, majd visszatértek a bazilikába.
A zarándoklaton fiatalok és idősek, gyermekek és szülők is részt vettek, útközben is sokan csatlakoztak hozzájuk. A tizedek között Mária-énekeket énekeltek. A Szűzanya közbenjáró kegyelmét kérték a városért, nemzetünkért.
Délben a bazilikában szentmise zárta a zarándoklatot, melyet Márfi érsek mutatott be. Szentbeszédében kiemelte: a zarándoklat mindig emlékeztet, hogy jövevények vagyunk, nincs állandó lakóhelyünk itt a földön, csak a Mennyországban. A rózsafüzér lélekben elmélyülésre hív, a rohanó hétköznapokból való kiszakadásra, hogy gondolkozzunk el földi életünk, igyekezetünk céljáról, s Isten segítségével, Mária közbenjárásával erőt gyűjtsünk a folytatáshoz.
A szentolvasó titkai olyan hitigazságok tudatosítására buzdítanak, melyek Jézus életének alapvető eseményeire. Átimádkozásuk megóv a felszínességtől, attól, hogy megfeledkezzünk a lényegről. A rózsafüzér a legszebb imádságokat – Hiszekegy, Miatyánk, Üdvözlégy, Dicsőség – tartalmazza, és a legfontosabb erényekre – hit, remény, szeretet – hívja fel a figyelmet. Rendkívüli kegyelmi erejét számos példa igazolja. A keresztények vallják, hogy a lepantói csatában 1571. október 7-én a küzdelem közben a nép által imádkozott rózsafüzérnek köszönheti a keresztény hajóhad győzelmét a török haderővel szemben. V. Pius pápa ennek emlékére rendelte el Győzelmes Boldogasszony néven az ünnepet, melyet manapság Rózsafüzér Királynője ünnepeként emlegetünk – emlékeztetett a megyés főpásztor.
Befejezésül megköszönte a zarándoklat minden résztvevőjének, hogy tanúságot tettek hitükről a városban.
Toldi Éva/Magyar Kurír