Fennállásának 75. jubileumát és névadója szentté emelésének 70. évfordulóját ünnepelte a veszprémi Árpád-házi Szent Margit templom október 27-én hálaadó szentmisével, melyet Márfi Gyula érsek mutatott be Szerenka Miklós érseki általános helynökkel, helyi plébánossal, Cséry Gergő nemesgulácsi plébánossal és Medveczky Miklós érseki titkárral koncelebrálva.
Szerenka Mikós bevezetőben emlékeztetett a 70 és 75 évvel ezelőtti jeles eseményekre, s elmondta, hogy az ünnepi alkalomra felújították, bővítették a templomi padfűtést, a tetőzeten korszerű napkollektoros rendszert építettek ki az energiatakarékosság céljából, az épületen belső és külső felújítási, festési munkálatokat végeztek, felújították a hangosítást is. Mindezt plébániai, pályázati és minisztériumi segítséggel és a hívek adományaiból, vállalkozók felajánlott munkájával végezték el. Külön kiemelte és megköszönte a plébános Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, területi országgyűlési képviselő hathatós támogatását. A mélyen tisztelt Boldog II. János Pál pápára emlékezve pedig elkészült a szentatya fehér carrarai márványból készült szobra a hívek adományaiból. Rieger Tibor szobrászművész alkotását a templom oldalhajójában állították fel. Továbbá ez alkalommal kerülhetett fel az oldalkápolna falára az a képes tabló, amely Árpád-házi Szent Margitot, valamint boldogokból és szentekből álló népes rokonságát mutatja föl a templom kántor-karnagya, Rostetter Szilveszter és lengyel jótevők, Piotr Jantos fotóművész és Piotr Stefaniak történész adományai révén.
A szertartás a felújított templom, a boldog pápa szobrának és a képtablónak a megáldásával, megszentelésével vette kezdetét, majd a szentáldozattal folytatódott.
Szentbeszédében a főpásztor a napi evangéliumhoz kapcsolódva a farizeus és a vámos példázata alapján a kevélység és az alázat kérdéséről elmélkedett. Az alázat azonos a szelídséggel, a gyermeki lelkülettel, mutatott rá. A kevélység, vagy gőg viszont súlyos veszélyekkel járhat együtt. A kevély ember elveszíti kapcsolatát a valóságos világgal, a kevélység elszakítja a létező Istentől, és olyan istenek hívévé teszi, akik nincsenek. Ilyen nem létező isten például a farizeus bálványistene, akit le lehet kötelezni, le lehet kenyerezni, aki az emberek kedvéért hajlandó akár utálni is a bűnbánó vámost, vagy az irgalmas szamaritánust – csak azért, mert vámos vagy mert szamaritánus. A politeizmus, a többistenhit bálványisteneiről azt hitte az ókor embere, hogy úgy működnek, mint egy automata. Bemutatnak nekik egy-egy áldozatot, s minden gondjuk elszáll, az istenek mindent megoldanak helyettük. Nagy könnyebbségnek érezhették sokan, hogy a bálványistenek loptak, csaltak, paráználkodtak, gyilkoltak, mert így nem támaszthattak erkölcsi követelményeket híveikkel szemben sem. A deizmust hozta fel további példaként az érsek, amelynek követői hisznek ugyan a teremtő Istenben, aki azonban a teremtés után békén hagyta az univerzumot, nem állít követelményeket az emberek elé, hagyja, hogy éljenek úgy, ahogy akarnak. A gőg elszakít a felebaráttól is, sőt önmagunktól is, mivel a másik emberben a kevély nem látja meg a jót, csak a rosszat, s mivel e hamis emberkép nyomán önnön identitása is eltorzulhat: nem ismeri fel, nem látja meg saját bűneit, mutatott rá az érsek. Végül arra bíztatott, hogy fogadjuk el a szigorú és igényes Istent, aki szeret, de követel is tőlünk, s törekedjünk a helyes önvizsgálatra, bűneink megvallására, de lássuk meg értékeinket is, mint talentumokat – tudván, hogy mindent Istentől kaptunk.
A jubileumi ünnep este orgonakoncerttel zárult, melyben J. S. Bach, Gounod, F. Schubert, Giuseppe Verdi, J. Rybarski, Rostetter Szilveszter opusai hangzottak fel szép Ave Maria-dallamokkal, László Szilvia (ének) előadásában, Rostetter Szilveszter orgonajátékával.
Toldi Éva
Fotó: Veszprémi Főegyházmegye
Érsek atya homíliája meghallgatható az alábbi linken.
Képes beszámoló:
[simpleviewer gallery_id=”389″]