Zircen került megrendezésre a Veszprémi Főegyházmegye immáron hagyományosnak mondható családos zarándoklata a Családpasztorációs Munkacsoport szervezésében, szeptember 13-án szombaton. A csaknem egész napos programot a szervezők úgy állították össze, hogy kicsik és nagyok számára egyaránt érdekes és színes legyen.
Az időjósok erre a hétvégére is esőt ígértek, és bár a zarándoklat reggelén vizes volt ugyan minden, de elállt az eső, és a szervezők nagy örömére sokan eljöttek az egyházmegye különböző plébániáiról.
A nap szentmisével indult, amelynek főcelebránsa dr. Márfi Gyula érsek atya volt, a szentbeszédet pedig Dékány Á. Sixtus atya, a Zirci Ciszterci Kongregáció apátja mondta. Jelen volt mellettük az oltárnál több paptestvér is, többek között Szakács Péter atya, a Veszprémi Főegyházmegye családreferens papja, aki egyben a zarándoklat vezetője is volt.
Sixtus atya szentbeszédébe egy igen megható történetet ágyazott saját személyes lelkipásztori munkájából: egy fiatalember történetét mesélte el, aki annak idején édesanyja elvesztése miatt perbe került a Jóistennel. Később megházasodott, s amikor feleségével első gyermeküket várták, az orvosok nem sok jövőt jósoltak a magzatnak. De a gyermek egészségesen megszületett, ő pedig nemcsak az apaság érzését tapasztalhatta meg, hanem a Jóisten szeretetével való kiengesztelődést is. Ezután a zarándoklatok jelentőségét emelte ki, sajátos közelségbe kerülhetünk itt Istenhez és egymáshoz.
A szentmisét követően Imrefi Mór atya, a ciszterci szerzetesközösség tagja, Olaszfalu plébánosa vezetésével tanulhattak a kisebbek (és nagyobbak) énekeket. A gyerekek koszorúja örömmel és érdeklődéssel vett ebben részt.
Az egyetemes könyörgések között elhangzott egy a jó időjárásért mondott fohász is. Röviddel a szentmise vége előtt kisütött a nap, és fénye szétáradt az egész templomban. A szervezők és a résztvevők nagy örömére a zarándoklatot a szabad ég alatt lehetett megtartani!
A menet nemsokára el is indult a kórház alatt található kis kálvária felé, ahol Mór atya tartott elmélkedést. Minden egyes stációnál értékes gondolatokat hallhattak a zarándoklat résztvevői, amelyek a bűnbánathoz kapcsolódóan hordoztak tartalmas üzenetet.
Ahogy az elgondolkodtató percek után elhangzott a záró imádság és a menet elindult volna vissza az apátság felé, hirtelen pisztolylövések hallatszottak, s egy betyárcsapat fogta közre a zarándokokat. A felnőttek meglepődtek, a gyerekek megijedtek, a betyárok pedig az ellátmányukat követelték. Egyszer csak előkerült egy tekercs, amit útközben találtak, rajta viaszpecsét, és ebben az állt, hogy a zirci barátok igen hálásak a bakonyi betyároknak azért, hogy távol tartják a rablókat, fosztogatókat a zirci néptől, és védelmezik az apátságot is. A nekik járó élelem ellátmányt a gyerekek feladata volt megkeresni, ezután a betyárok vezére szabadon engedte Szakács Péter atyát, és hálájuk, védelmezésük jeléül ők is a zarándokcsoporthoz csatlakoztak.
A visszatérő gyerekeket és felnőtteket több játék, illetőleg a betyárok bemutatója várta. A helyi erők képviseletében jelen lévő, és a szervezést, lebonyolítást nagy erőkkel segítő zirci cserkészek valamint az Országzászló Alapítvány képviselői pedig remek ebédet készítettek a résztvevőknek.
A jó hangulatú ebédet követően Bán Zoltán Elizeus atya tolmácsolásában hallhattak a jelenlévők érdekes, mély lelkületű és személyes elbeszélést a templom és a monostor történetéről, a templom és a kongregáció védőszentjeiről.
Ezután következett a záró áldás Sixtus atyától, utána pedig fakultációk keretében nyílt lehetőség a látogatóközpont, az arborétum, az apátsági könyvtár valamint a Természettudományi Múzeum megtekintésére, illetve a betyárok életének megismerésére.
A zarándoklat résztvevői köszönetet mondtak a ciszterci rendnek, különösen Huszár Lőrinc atyának azért a vendégszeretetért, amivel körülvették a résztvevő családokat.
A családos zarándoklat a szentháromságos szeretet légkörében zajlott le, a korábbi évekhez hasonlóan hitbeli megerősödéssel és színes élményekkel ajándékozta meg a résztvevőket.
-kszb-
[simpleviewer gallery_id=”629″]