A Brusznyai Alapítvány huszonhatodszor rendezte meg az emlékhangversennyel egybekötött díjátadót a Pannon Egyetem aulájában Brusznyai Árpád emlékére.
A rendezvényen tehetséges diákok és elkötelezett pedagógusok teljesítményét évről évre Brusznyai-díjjal ismerik el. Az idén László Lajos, a veszprémi Ipari Szakközépiskola és Gimnázium tanára, valamint két veszprémi középiskola végzős diákja Halmai Fanny Adriána a Lovassy László Gimnáziumból és László Dániel a Padányi Katolikus Iskolából vehette át az elismerést.
A Brusznyai-díj kapcsán László Dániellel, a veszprémi Padányi Katolikus Iskola 12.H osztályos tanulójával beszélgettünk.
Dani ajkai származású, de hat évig éltek Pápán is, innen a kötődés dr. Mail József apát úrhoz, akit a mai napig plébánosának tekint és nagy tisztelettel köszöni neki ezúton is minden segítségét.
Általános iskolás korában 6 évig zongorázni tanult, később az ajkai kántornőtől orgonálni tanult. Tehetségét bizonyítja, hogy 2011-ben a Lantos Magda Zongoraverseny nívódíját nyerte el, 2012-ben a dunántúli középiskolák legnívósabb művészeti megmérettetésén, a Helikonon zongora egyéni kategóriában arany minősítést szerzett.
Fontos számára a közös éneklés öröme, nagy lelkesedéssel több kórusban is énekel: tagja szülővárosában, Ajkán a Szent Cecília Kórusnak, mellyel elnyerték az Országos Cecília Egyesület különdíját. Megbízható szólistája iskolája Gregorián Kórusának, mely az elmúlt években a Rajeczky Benjámin Országos Gregorián Énekversenyen többször ezüst, illetve arany minősítést érdemelt ki.
Történelem iránt fogékonyságát bizonyítja, hogy 10. osztályban a Nemzeti Tankönyvkiadó által szervezett, országos történelmi-műveltségi vetélkedőn az iskola budapesti regionális döntős csapatának tagja volt. 2014-ben alapos, sokrétű történelmi, irodalmi és művészettörténeti tudásával segítette a Határtalanul! pályázat keretén belül megvalósuló projektmunkát, melyet a szatmárnémeti Kölcsey Ferenc Főgimnáziummal együtt valósítottak meg.
Jeles tanulmányi eredményű, példás magatartású, aki főleg humán és zenei érdeklődésével, alázatos liturgikus szolgálatával és mélyen megélt Isten-hitével emelkedik ki társai közül. Kedvenc könyve Barsi Balázstól a Krisztus békéje. Szívesen ministrál és vesz részt egyházközsége és az iskola liturgikus tevékenységében felolvasással, énekkel. Szívesen foglalkozik a kisebbek ministráns felkészítésével is. Fiatal kora ellenére Ajkán és környékén kántori tevékenységet is ellát, Kislőd állandó kántora, Bakonygyepesen pedig hétköznap is teljesít kántori szolgálatot.
Hitélete példaértékű, életkorához képest rendkívül mély. A papi életre készül. Szívesen emlékszik vissza a napra, amikor először érezte meghívását a papi pályára. 14-15 éves lehetett, mikor a kispapok Jó pásztor vasárnapjára eljöttek Ajkára és Aradi László atya, akkor még kispapként beszélt vele.
Brusznyai Árpád
Brusznyai Árpád 1924. június 27-én született, édesapja csendőr volt. A fiú tehetsége már fiatal korában kitűnt. A tanulásban, és a sportéletben is jeleskedett ezért a középiskolás éveiben ösztöndíjban részesült. 1947-ben ösztöndíjasként Bécsben folytatta tanulmányait, és 1949-ben megszerezte diplomáját, és a görög–magyar történelem szakos tanári oklevelet.
1949–50-ben Budapesten dolgozott tanársegédként a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem görög filológiai intézetében. Apját bebörtönözték, római katolikus vallású bátyját internálták, őt magát pedig elbocsátották az egyetemről. 1950-től a váci székesegyház kántora lett. Ebben a városban ismerkedett össze Ilonával, aki később felesége lett, és soha nem hagyta el.
Az 1956-os forradalom idején Veszprémben dolgozott. Fiatal tanítványait forradalmi csoportba szervezte, de soha nem engedte őket fegyveres harc közelébe, hogy életüket megóvja. Határozott fellépése révén több, a városi felkelők által elfogott helybéli ÁVH-s és gyűlölt pártember menekült meg a lincseléstől, és került a forradalmi hatóság „rendes” őrizetébe, bírósági eljárásra várva. Ennek ellenére Brusznyait a megtorlás során egy koncepciós perben (Brusznyai-per) a népi demokratikus államrend erőszakos megdöntésére irányuló fegyveres összeesküvés szervezésével és népellenes bűncselekmények elkövetésével vádolták meg. A Győri Katonai Bíróság Népbírósági Tanácsa – a mellette szóló bizonyítékokat figyelembe véve – előbb „csak” életfogytiglani börtönbüntetésre ítélte. Az „enyhe” ítélettel elégedetlen Pap János, az MSZMP helyi vezetője azonban személyesen közbelépett, ennek nyomán Brusznyait a Legfelsőbb Bíróság Tanácsa kötél általi halálra ítélte. Megmentése érdekében több ismert magyar értelmiségi, köztük Kodály Zoltán is közbenjárt a Kádár-kormányzatnál, de sikertelenül. Brusznyait 1958. január 9-én kivégezték, testét jeltelen sírba temették.
Az 1989–90-es rendszerváltás során Brusznyai Árpádot és mártír társait rehabilitálták, és tisztességgel újratemették. A magyar demokratikus sajtó nyilvánosan kezdte tárgyalni Pap Jánosnak, az MSZMP Veszprém megyei nagyhatalmú titkárának személyes, cselekvő közreműködését Brusznyai halálra ítéltetésében. A közfelháborodás nyomán felmerült a volt pártvezető büntetőjogi felelősségre vonása is. Pap 1994-ben öngyilkosságba menekült.