Vasárnap tartották a Kálvária templom búcsúját, amelyre reggel 9-kor gyülekeztek szép számban a hívek, a szentmise előtt a stációknál megállva imádkoztak. A templomot 1795-ben építtette Esterházy Károly püspök, valószínűleg a Fő téri Nagytemplom megmaradt építőanyagából. Kezdetben temetőkápolna volt, 1950-től kezdve pedig önálló plébánia, védőszentje a Fájdalmas Szűzanya.
A Fájdalmas Szűzanya kultuszának pontos eredete ismeretlen, talán összefüggésbe hozható a keresztes háborúk Szentföld-élményével. A kultusz népszerűsítésében az 1304-ben, Firenzében alakult Mária Szolgálóinak Rendje, a szervita rend játszott jelentős szerepet. 1423-ban, Kölnben a szervita rend által összehívott helyi zsinat liturgikus ünnepet rendelt el: Megemlékezés Szűz Mária fájdalmáról és szenvedéséről. Az emléknapot a Szent Kereszt Felmagasztalása utáni napra tették.
– A Fájdalmas Szűzanyával az Egyház is együtt siratja a Megváltót a keresztfa alatt, a Szent Kereszt Felmagasztalásának ünnepét követő napon. A Fájdalmas Anya a szenvedésben egyesül fiával, a megfeszített Krisztussal. A Fájdalmas Szűzanya gyakran jelenik meg a passió egyes mozzanatainak szereplőjeként, elsősorban a kereszt alatt és fia siratása közben. Látjuk őt a Fájdalmas Krisztus, a Fájdalmak Férfia ellenpárjaként, olykor tőrrel a szívében. Az agg Simeon szavaira „a te lelkedet is tőr járja át” utalva, a Fájdalmas Anyát hét tőrrel a szívében – Mária hét fájdalma – illetve hét tőrrel/karddal körülvéve is ábrázolják. A fájdalmakat szimbolizáló hét tőr a következő eseményekre utal: Jézus körülmetélése, menekülés Egyiptomba, a tizenkét éves Jézus a templomban, Krisztus elfogatása és a keresztvitel, keresztre feszítés, levétel a keresztről, Krisztus sírba tétele – ismertette a szentmisén dr. Mail Jószef apát-plébános.
A templomban található főoltárról az apát-plébános elmondta, hogy a sasvári (Felvidék) pálos templom Piéta-oltárának másolata: szoborfülkeszerű kiképzésben, oszlopokkal közrefogva a fiát, Krisztust az ölében tartó Fájdalmas Anyát ábrázolja, az alkotás fából készült. A Mária alakja mögül fénysugarak szóródnak, fölötte hat puttó lebeg. A szobor alatt egy szív látható, amelybe hét tőrt szúrtak, a Szűzanya hét fájdalmát jelképezve.
A szentmisén megemlékeztek a Kálvária-domb remetéiről is, akik csak három napra fogadhattak el alamizsnát, semminemű vagyont nem gyűjthettek. Feladatuk volt a zarándokok fogadása és kalauzolása. Utolsó képviselőjük a székelyföldi származású Erős Bertalan ferences szerzetes volt, szigorúan megszabott életet élt, gondozta a felépült kálváriát és oktatásával lelki útmutatást adott az ideérkezőknek.
A szentmise végén dr. Mail József megáldotta a városrészt.
pgya
Forrás: http://www.papa-ma.hu/
[simpleviewer gallery_id=”973″]