A Szent Mihály Bazilika Főszékesegyházban dr. Márfi Gyula érsek mutatott be szentmisét április 3-án, az Isteni Irgalmasság vasárnapján.
A főpásztor szentbeszédében az irgalmasság lelki- és testi cselekedeteiről beszélt. Természetesen nekünk is bíznunk kell az irgalmas szívű Istenben, a hitünknek is bizalomteljes hitnek kell lennie. Hinnünk kell, hogy Isten megbocsát nekünk, hogy gyarlóságaink ellenére elvezet minket az üdvösségre. Ennek a bizalomnak meg kell lennie minden keresztény ember lelkében. Azonban Isten azt is megkívánja, hogy mi is legyünk irgalmasok- mondta az érsek. Emlékeztetett Jézus szavaira: Jöjjetek, Atyám áldottai, vegyétek birtokba a világ kezdetétől nektek készített országot! Éhes voltam, és adtatok ennem. Szomjas voltam, és adtatok innom. Idegen voltam, és befogadtatok. Nem volt ruhám, és felruháztatok. Beteg voltam, és meglátogattatok. Börtönben voltam, és fölkerestetek. (Mt 25, 35-37)
A Bazilikában este 6 óráig szentségimádást tartottak. Délután 3 órakor, az irgalmasság órájában Nagy Károly c. apát, kanonok, a Bazilika plébánosa vezetett szentórát. Elmélkedésében Szent Fausztina nővér naplójából idézte fel az irgalmas Jézust ábrázoló kép keletkezését, majd elimádkozták az irgalmasság rózsafüzérét.
Isteni Irgalmasság vasárnapja
Szent Fausztina magánkinyilatkoztatásaiban, látomásaiban párbeszédet folytatott Jézussal, melyben – a nővér naplója alapján – Jézus kérte, hogy húsvét utáni első vasárnapja legyen az isteni irgalmasság napja. II. János Pál pápa 2000. április 30-án kihirdette az isteni irgalmasság ünnepét az egész világra. Ugyanezen a napon szentté avatták a nővért.
Az ünneppel kapcsolatban érdemes idézni Jézus szavait, melyeket Szent Fausztina nővér naplójában olvasunk. “Azt kívánom, hogy legyen az Irgalmasságnak ünnepe. Azt kívánom, hogy a képet (az Irgalmas Jézus képét) húsvét után az első vasárnapon ünnepélyesen áldják meg! Ez a vasárnap legyen az irgalmasság ünnepe!” (Napló 49.) “…Azt kívánom, hogy az irgalmasság ünnepe menedék és menekvés legyen minden lélek, de főleg a szegény bűnösök részére” (Napló 699.)
