Szent István magának és királyi házának örök üdvösségére Mihálynak szentelte a veszprémi székesegyházat 1009-ben. Az ő védelme azóta is töretlen, az utóbbi évtizedben pedig a veszprémi várban a város, a főegyházmegye és a főplébánia szervezésében kétnapos búcsúval ünneplik meg Szent Mihály főanygal ünnepét.
Ebben az esztendőben szeptember 28-án és 29-én a kétnapos népművészeti vásár várta a veszpérmi várba látogatókat. A városban kiállításmegnyitó, és pásztorkutya-bemutató is várta a látogatókat.
Az ünnepi szentmisét vasárnap délelőtt Márfi Gyula nyugalmazott veszprémi érsek mutatta be Nagy Károly apát, kanonok plébánossal és Felker Zsolt káplánnal, Csernai Balázs spirituálissal, valamint a főegyházmegye papnövendékeinek asszisztenciájával.
Szentbeszédében a nyugalmazott főpásztor arról beszélt, hogy Szent Mihály neve az ószövetségben nagy fejedelemként, a mennyei seregek vezéreként szerepel, mint a választott nép védelmezője és őrangyala. Ma pedig úgy tekintünk rá, mint egyházunk védelmezője, különösképpen városunké, a sátán, vagyis az ellenség, a hazugság atyja ellen. Neve a Mikaél héber kifejezésből származik, ami latinul annyit tesz „Ki olyan, mint az Isten?”
Szent Mihály a többi jó angyallal együtt az Isten iránti gyermeki engedelmességre tanít és segít bennünk.
A világban mindig is megvolt a lázadás szelleme – hangsúlyozta Gyula érsek -, erre példának hozta fel a különféle „izmusokat”, mint pl. a teizmus vagy az ateizmus. Az Isten nélküliség ma is sok veszélyt rejt, nélküle az életünk zsákutcába jut. Hangsúlyozta, hogy gyermekeink nevelésénél is fontos a következetesség, az imádságos nevelés, hogy felnőve is legyen biztos pont az életében.
Beszéde zárásaként kiemelte, hogy Szent Mihály főangyal ünnepén különösen bízni kell abban, hogy a kereszténység nem fog eltűnni országunkból, Európából.
A szentmise után a néptáncosok és a pásztorok felvezetésével vonult le a papság, az asszisztencia és a hívek Szent Mihálynak a Városháza mellett két éve álló szobrához, ahol litániáz imádkoztak, majd a pásztorok megáldása után kezdetét vette a táncos-zenés örömünnep.
A délután folyamán a Szaléziánumban megismerkedhettek a látogatók az angyalok életével, de kipróbálhatták a szalaghímzést, a gyöngyfűzést, valamint a kovácsmesterséget is.
