„Újrakezdés 964, 300 és 25 évvel ezelőtt” – fogalmazta meg Erdő Péter bíboros, prímás Tihany üzenetét Szent Ányos ünnepének jubileumi szentmiséjén november 16-án. A tihanyi ünnep hálaadás volt mindazokért, akiknek köszönhetően az apátság országos hírű lelki és kulturális központtá vált.

Ünnepi hangulat, élénk forgatag fogadta a Szent Ányos ünnepére érkezőket Tihanyban. Az apátság védőszentjének emléknapjával párhuzamosan zajlik a balatoni település őszi fesztiválja, a Balaton jellegzetes halfajtáját, a „látott halat”, a gardát középpontba állító Gardália. A szerzetesek ünnepe idén kiemelt hangsúlyt kap a kettős évfordulónak köszönhetően: a török idők utáni 1719-es és a rendszerváltás utáni 1994-es újrakezdés kerek évfordulóját ünneplik.

A bencések három órakor Utazás a XVIII. századba címmel történelmi idegenvezetésre hívták a fesztiválozókat, hogy végigvezessék őket az apátság közel ezeréves történetén. Zsúfolásig megtelt a templom. Az érdeklődőket Barkó Ágoston OSB, a Tihanyi Bencés Apátsági Múzeum igazgatója vezette be a tihanyi apátság fordulatos történetébe.

Kelet és Nyugat találkozása, lázadás, dúlás, pusztulás és szétszóratás az egyik oldalon, a vallás erejébe vetett bizalom, összefogás, erőfeszítés és áldozatok, azaz újrakezdeni mindig kész hit a másik oldalon. Erről beszél Tihany 964 éves története, amit az apátsági, 18. században épített barokk templom és az ősi, középkori alapokat hordozó altemplom bemutatásával ismertetett meg az idegenvezetéssel kísért séta.

  1. András király 1055-ben alapított monostort a Mennyekbe Felvett Szűz Mária és Szent Ányos püspök tiszteletére. A király a Bölcs Jaroszláv udvarában, a magyarországi pogánylázadások miatt a Kijevi Ruszban töltött száműzetéséből hazatérve szerzeteseket is hozott magával, akik Tihanyban a tufába vájt barlangokban – ma barátlakások – kezdték meg életüket. Védőszentjük, Szent Miklós ma az apátsági templom egyik oltalmazója.
  1. András felesége, Anasztázia révén sógorságba került I. Henrik francia királlyal, akinek hitvese, Anna ugyancsak Bölcs Jaroszláv lánya volt. András király hozzálátott a pogányság felszámolásához, erélyesen lépett fel a nép körében a keresztény vallás ellenzőivel szemben, és Szent István rendelkezései szerint irányította a népét. Építő munkájának egyik gyümölcse Tihany, amit a király annyira megszeretett, hogy nyughelyéül is választott és Szent Ányos védelmébe ajánlott. Az 5. században élt szent Márton mellett Franciaország legnépszerűbb szentje. András ezzel a választásával hangsúlyozta nyugati kötődését, és Ányos, Orléans püspöke személyében olyan oltalmazót állított példaképül a magyarság elé, akit tisztelet övezett mint városa védelmezőjét az idegen hadakkal szemben, és az uralkodó és uralkodó közötti egyezséget, az uralkodó és alattvalói közötti hűséget szavatolta.

Elég csak körbenézni a templomban, körülöttünk van a történelem: a főoltárkép Ányost ábrázolja, szemben vele, a főkapu szemöldökkövén látható címerben, a 18. századi újrakezdés apátjának, Lécs Ágostonnak címerében Szent Miklós. Bal oldalon a Mariazelli-oltár Szűz Mária kegyszobrával, szemben vele a Jézus szíve-oltár, mellettük a Szent Benedek-oltár és a Szent Skolasztika-oltár a rend történetének kezdeteit idézi fel. Az altemplomban I. András nyughelye, a szerzetesi kriptában a közösség „már hazatért” tagjaira emlékezhetünk.

Ez a történelmi séta készített fel a szentmisére, melyre Erdő Péter bíboros-prímást várta a közösség. Nem csak a barokk főhajó telt meg az ünnepi liturgiára, sokan vagyunk a gyerekkápolnában is. A szentély melletti boltíves kápolnában kivetítőn követhetik a kisgyerekes családok a szentmisét. A gyerekek rajzolgatás, könyvlapozgatás mellett tanúi annak, hogyan kapcsolódnak be szüleik a liturgiába.

A templomban megszólal az ének, a Tihanyi Bencés Iskola kórusa énekel. Az ünneplőket Mihályi Jeromos konventuális perjel köszönti, kiemelten Michael August Blume SVD érseket, Magyarország apostoli nunciusát, Várszegi Asztrik OSB emeritus főapátot, Fazakas Z. Márton OPraem apátot, Bérczi Bernát ciszterci apátot, valamint minden, a közösséggel ünneplő szerzetes- és paptestvért, a tihanyi híveket és a bencések népes barát- és vendégseregét.

A szentmise főcelebránsa és szónoka Erdő Péter bíboros. Szentbeszéde itt megtekinthető:

A liturgiát követően Mihályi Jeromos közösségük legújabbkori 25 évéért adott hálát. „Emlékezzünk Pásztory Valter OSB atyára, aki elsőként mint plébános visszatért Tihanyba, és elkezdte a templom restaurálását ls a bencés életet Tihanyban. Örülünk, hogy itt van közöttünk Lövey Félix OSB atya, aki Valter atyát követve már lassan harminc éve végzi itt lelkipásztori szolgálatát. Kiemelt köszönet illeti Korzenszky Richárd kiérdemesült perjel atyát; perjelsége alatt sok munka és küzdelem árán megújult a barokk templom és monostor, s az apátság országos hírű lelki és kulturális központtá vált.”

Végül a bencés testvérek emlékéremmel fejezték ki megbecsülésüket azok irányába, akik áldozatos munkával sokat tesznek az apátságért és a közösségért. A 2015-ben alapított díjat Tihany hajdani jeles 18. századi apátjáról, Vajda Sámuelről nevezték el.

Az elismerést Mihályi Jeromos OSB és Erdő Péter bíboros adta át a két kitüntetettnek, Bischof Péternek, a Bencés Diákszövetség veszprémi területi egysége vezetőjének és Csizmazia Zsoltnak, az apátsági templom sekrestyésének, a ministránsközösség elhivatott vezetőjének.

Magyar Kurír

6
4
2
11
7
10
8
9
3
img1.php
5
 

Comments are closed.



Ugrás az oldal tetejére »