Árpád-házi Szent Erzsébet ünnepén a főegyházmegye számtalan templomában is kenyeret szentelnek és osztanak. A Veszprém-Főegyházmegyei Karitász az ünnepen évről évre másik veszprémi templomban ünnepel . Idén Szijártó László atya, aki a pápai Szent Benedek plébánia plébánosi és a pápai kerület esperesi feladatai mellett ötödik éve a Veszprém-Főegyházmegyei Karitász igazgatója, Tornavölgyi Krisztián plébánossal mutatta be a szentmisét a veszprémi Árpád-házi Szent Margit templomban. Krisztián atya köszöntőjében a karitász védőszentjére emlékezett, akinek élete máig példa minden keresztény számára. Örömmel helyezte ki Szent Erzsébetnek ereklyéjét erre az alkalomra, mely az augsburgi püspök hagyatékából került az egyházközséghez. Ugyancsak tavaly nyáron került ide Szent Margit testvérének, Szent Kingának is ereklyéje, így a szentmisét a három Árpád-házi szent ereklyéjének jelenlétében mutatták be.
Szijártó atya arra kérte a híveket, hogy gondoljanak a kenyér, a mindennapi kenyér értékére, ugyanis sokszor „kidobjuk” azt a szemétbe. Felhívta a figyelmet, hogy a világ számos pontján éheznek, és mesélt egy nemrégiben vele megesett történetet. Idős emberekkel találkozott Balatonfűzfőn, akik arról beszéltek neki, ők soha életükben nem dobtak el kenyeret. Szijártó László hangsúlyozta, sok minden lehet felesleges, de a legszentebb, a kenyér, sohasem.
Az ünnepi szentmise után megáldották a Szent Erzsébet-kenyereket, amiből mindenki vihetett haza.
Árpád-házi Szent Erzsébet
A középkor egyik legismertebb és legkedveltebb szentje, évszázadok óta nagy tisztelet övezi. Sík Sándor „a női eszmény megtestesülésé”-nek nevezte őt. Árpád-házi Szent Erzsébetre emlékezünk liturgikus ünnepén, november 19-én.
Az Erzsébethez fűződő egyik legismertebb történet az úgynevezett rózsacsoda. Egy alkalommal kötényében kenyeret vitt a szegényeknek. Férje megállította, megkérdezte, mit visz benne. Erzsébet azt felelte, hogy rózsát, s amikor megmutatta kötényét, valóban rózsák voltak benne. E történet alapján az ábrázolásokon a rózsák váltak Szent Erzsébet legfőbb ikonográfiai attribútumává. Egy másik legenda szerint Erzsébet egyszer férje ágyába fektetett egy leprás koldust. Hazatérő férje a szobába rontva a megfeszített Krisztust találta az ágyban, és ekkor értette meg felesége „esztelen” szeretetét.
