A megáldott bárányokból készül az érseki pallium, melyet Udvardy György érsek is visel majd.
Szent Ágnes vértanú liturgikus emléknapja alkalmából Franco Bergamin lateráni generális apát áldotta meg a római falakon kívüli Szent Ágnes bazilikában azt a két bárányt, melyeknek a gyapjából készül az új érsekek, metropoliták palliuma. A pallium a liturgikus méltóság jelképe és joghatósági jelvény, amelyet csak a pápa és az érsekek, metropoliták viselnek templomaikban és egyházmegyéjük területén.
Metropolitának nevezik azt az érseket, akinek saját egyházmegyéjén túl az egyháztartományt alkotó szomszédos – ún. szuffragáneus – egyházmegyék felett is van bizonyos kormányzati hatalma: leginkább a hit és az egyházi fegyelem megtartását felügyeli.
Magyarországon a középkorban Esztergom volt az első, Kalocsa a második metropolitai székhely. Őket követte a 1804-ben Eger, 1852-ben Zágráb, majd 1993-ban Veszprém, melynek szuffragáneus egyházmegyéi a Szombathelyi és a Kaposvári Egyházmegye.
A pallium átadása a protodiakónus bíboros feladata volt, akár személyesen Rómában, akár székhelyükre küldve azoknak, akik akadályoztatva voltak. Szent II. János Pál 1984-ben bevezette, hogy Szent Péter és Pál ünnepén a pápa maga köré gyűjti az elmúlt év során kinevezett metropolitákat, és személyesen akasztja nyakukba az ünnepi szentmisén megáldott palliumot – így Márfi Gyula érsek 1998. június 29-én kapta meg a palliumot.
Ferenc pápa 2015-ben elrendelte, hogy az érsekek az eddigi szokásnak megfelelően jelen lehetnek Rómában, a pápával együtt miséznek, részt vesznek a palliumok megáldásának a szertartásán, de nem történik meg a palliumok fölhelyezése. A pallium fölhelyezése, vagyis az új érsek nyakába helyezése az illetékes egyházmegyékben történik.
A fehér gyapjúból készült palliumon négy fekete selyemből rászőtt kereszt látható.