Szent Benedek a nyugati szerzetesség atyja, 1964 óta Európa fővédőszentje. A július 11-i emléknapja előtti délutánon a Tihanyi Bencés Apátság déli udvarán átadták a pályázati pénzekből megújult apátsági múzeumot. Ezt követően az apátsági templomban Sárai-Szabó Kelemen perjel, a győri bencések elöljárója vezetésével szentmisét ünnepeltek a rendalapító ünnepének előestéjén.
Ezzel egyidőben megnyitották a Lélek a vizek felett című állandó kiállítást, illetve a múzeumhoz kapcsolódó galériában a győri bencés diákok és öregdiákok Bencés összetartozás című, hatvan képből álló fényképkiállítását.
Az ünnepségen részt vett többek közt Udvardy György veszprémi érsek.
A 225 millió forintos pályázati támogatással megújított múzeum átadásán megjelent és beszédet mondott a bencés öregdiák, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is.
Mihályi Jeromos perjel, a Tihanyi Bencés Apátság elöljárója köszöntőjében kiemelte: Isten gondviseléséből lassan ezer éve a Balaton felett újból és újból felhangzik a szerzetesi imádságban a Szentírás kezdő szava: „Isten Lelke lebegett a vizek felett”.
I. András király 1055-ben szilárd kősziklára alapította ezt a monostort, azzal a céllal, hogy az itt élő szerzetesek szolgálata által minden jóakaratú ember megtapasztalhassa a Jóisten jelenlétét. A természet különleges csodája a Balaton – mondta a perjel. – A Balatonnak lelke van. A környezet, az emberi lelket felemelő és nemesítő keresztény hit és kultúra ma is kézzel fogható az itt élők és az ide látogatók számára.
Tóthné Szlavkovszky Mariann, a Lélek a vizek felett című kiállítás kurátora köszöntőjében többek közt kiemelte, hogy a Tihanyi Bencés Apátság közel ezeréves története során nagy találkozások tanúja lehetett. Tihanyban a víz találkozik az éggel. Így van ez évezredek óta. Mondhatjuk, hajnalonként az itt lévők szeme előtt újra meg újra lezajlik mindaz, amit a Teremtés könyvének első lapjain olvasunk. Tihany a nyugati és a keleti kereszténység, de legendás királyaink találkozásának helyszíne is. A monostort alapító Árpád-házi I. András sírja itt található, de utolsó királyunk, Boldog IV. Károly is itt töltötte utolsó magyarországi napjait. A természet, a hit, a történelem fonódik össze ezekben a találkozásokban.
Sárai-Szabó Kelemen, a győri Szent Mór Bencés Perjelség elöljárója a Bencés összetartozás című fényképkiállítás megnyitásakor arról beszélt, hogy a nemzeti összetartozás évében meghirdetett pályázatra beérkezett fotók arról tanúskodnak, jó dolog egy közösséghez tartozni, jó, ha minél több olyan szálat találhatunk, ami összeköt bennünket, mert ez erőt, lendületet ad; együtt erősebbek, hatékonyabbak lehetünk. Ugyanakkor a fotók a kép nyelvén azt is megmutatják, mit jelent a bencés összetartozás.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az állandó kiállítást megnyitó beszédében emlékeztetett, hogy Magyarország és az egész magyarság joggal lehet hálás a bencéseknek, akik még a legnehezebb időkben is hitet adtak a magyaroknak, iskoláik pedig a legmagasabb szintű tudást adták és adják ma is a fiataloknak, így hozzájárulva ahhoz, hogy nemzetünk a világ sikeres és versenyképes népei közé tartozzon. A miniszter az átadóünnepségen bejelentette, hogy a kormány további 2,7 milliárd forintot biztosít a bencés rend tihanyi perjelségének arra, hogy felújítsák, turisztikai szempontból még értékesebb hellyé tegyék az apátságot és annak környezetét.
A megújult múzeum átadása és a kiállítások ünnepélyes megnyitása után a jelenlévők megtekinthették a két tárlatot. A Lélek a vizek felett – múlt és jelen találkozása a tihanyi apátságban című kiállítás bemutatja, hogyan nézett ki az apátság alapításakor Tihany, mely akkor még sziget volt. Bemutatja legősibb nyelvemlékünk, a Tihanyi alapítólevél titkait, érdekességeit. Megismerhetjük az egykor az apátság falai között élt szerzetesek életét; de megtudhatjuk például azt is, miként lett a Balaton jege alól kihúzott szerzetesből Tihany leghíresebb apátja, vagy hogy miért Tihanyban búcsúzott el országától az utolsó magyar király. Egy mai szerzetesi szobát is berendeztek a kiállítás végén, amely bepillantást enged a monostor jelenlegi lakóinak életébe.
Az előesti ünnepi szentmisére jöttek hívek a környező településekről is, de megérkeztek a Győrből induló Szent Benedek-zarándoklat résztvevői is.
Sárai-Szabó Kelemen perjel, a szentmise főcelebránsa és szónoka szentbeszédében kitért arra, Szent Benedeknek március 21-én, illetve július 11-én is emléknapja van. Mint mondta, a júliusi ünnep egyes vélemények szerint ereklyéinek ünnepélyes átvitelére emlékezik, mások pedig Benedek földi születésnapjának vélik. A születésnap kapcsán a szónok kiemelte: a világban ma is születőben van valami. Vajúdik a világ, vajúdik Európa, vajúdik hazánk is, hogy valami élettel teli, élhető szülessen. Benedek érezte és tapasztalta, hogy a világ, a világnak a tudománya „csúszós talaj”, lassan a szakadékba visz mindent, ahonnan már nincs visszaút.
A szent viszonya a bűnhöz nagyon is elgondolkodtató – folytatta a szónok. – A mai világ is – hol lassan, hol gyorsabban – a bűn szakadéka felé tart és viszi magával sokszor az Egyházat, egyháziakat, keresztényeket is. Ráadásul a bűnről manapság már nem is nagyon szabad beszélni, mert a végén még kirekesztők leszünk. Szent Benedek elkerülte mindezt azzal, hogy a Regulában felhívta a figyelmet arra, hogy az apát „gyűlölje a bűnt, de szeresse a testvéreket”. A gyűlöletet megtanulta a világ is, de azt az emberek, nem a bűnök felé fordítja. Meg kellene tanulnunk nekünk is a bűnt gyűlölni, de a testvért szeretni. Ez az igazi keresztényi viselkedés, ez az igazi szabadság útja.
Mindez a magány helyes megéléséből fakad. Abból, ha megtanulunk igazán együtt lenni a teremtő Istennel. Manapság sokféle módon küzdünk a magány, az üresség érzése ellen. Zajjal, információkkal, pótcselekvésekkel, függőségekkel – de ezektől csak még rosszabbul leszünk. Szent Benedek egykor meglátta a kihívást és vállalta az ürességet, vállalta a magányt – elment Rómából Subiacóba, egy barlangba.
Inkább vállalta a világ bajait, mint a dicsőségét. Istenért fáradozva akart dolgozni. A születő új világnak ilyen eszmére van ma is szüksége. Az útját kereső társadalomnak ilyen hitvallás kell. Ez a mai keresztények feladata, így enyhíthetjük a világ meglévő bajait.
Össze kell fognunk. Erős közösségekre, erős családokra van szüksége a világnak – hangsúlyozta Sárai-Szabó Kelemen OSB.
A szentmisét követően – immár hagyományosan – a bencések mindenkit az apátság déli teraszára hívtak szeretetvendégségre, ahol kötetlenül beszélgethettek egymással fiatalok és idősebbek, szerzetesek, valamint a zarándokként vagy a közeli egyházközségek tagjaiként az ünnepre érkezett hívek.
Forrás és fotók: Magyar Kurír
