A főegyházmegyében számtalan helyen ma hajnalban tartották az utolsó hajnali szentmisét, a roratét, bár néhol még december 24-én is szokásban van bemutatása.
A hajnali szentmisék elnevezése, a roráte az ünnepkör jellegzetes latin énekének kezdő szavából származik: „Rorate caeli de super…” (Több adventi énekünk kezdősorában visszhangzik magyarul is ez az ősi kívánság: „Harmatozzatok, egek, onnan felülről…”; „Harmatozzatok, magasságos egek…”; „Harmatozzatok, égi magasok…”)
A szavak Izajás könyvéből származnak:
„Harmatozzatok, egek, felülről,
és a felhők hullassanak igazságot!
Nyíljék meg a föld,
teremjen szabadulást,
és igazság sarjadjon vele!
Én, az Úr, teremtettem azt.” (Iz 45,8)
Régen aranyos misének vagy angyali misének is hívták az adventi hajnali szentmiséket. Ez utóbbi arra utal, hogy e Szűz Mária tiszteletére mondott miséket mindig az Úrangyala elimádkozásával fejezték be.
Kezdetben a karácsony előtti hét, a VIII. századtól kilenc napon keresztül mutatták be e szentmiséket, s ugyanezeken a napokon énekelték az Ó-antifónákat is. A középkorban egész adventben végezték már Közép-Európában. Érdekesség, hogy Egyházunkban a rorátéknak csak az egykori Osztrák-Magyar Monarchia területén vannak ma is élő hagyományai. Jelenleg hazánkon kívül Ausztriában, Horvátországban, Csehországban és Lengyelországban él e szép szokás, az adventi készület talán legszebb formája.
Udvardy György érsek az advent során több veszprémi és környékbeli templomban is mutatott be hajnali szentmisét, köztük a Szent Mihály Plébániához tartozó Feltámadt Üdvözítő templomban, a Szent Margit templomban, Gyulafirátóton, Balatonalmádiban. Fényképes beszámolónk a veszprémi Regina Mundi templomban készült.
