Nagypéntek
A zsidóknál a húsvétra való előkészület napja volt ( Parasceve= Előkészület). E napon nincsen szentmise, mert maga az örök Főpap mutatta be véres áldozatát a kereszt oltárán. A nap folyamán a templomokban lamentációt, és keresztutat tartanak, a hívők pedig olvasással, templomlátogatással, csendes imádsággal töltik szabad idejüket. A kereszthalál órájában, délután 3 órakor (vagy koraeste) tartjuk az ünnepi istentiszteletet.
Ennek részei: I. Olvasmányok és Passió. Ünnepélyes könyörgések. II. Hódolat a kereszt előtt. III. Szentáldozás.
Olvasmányok és passió:
Belépünk a templomba. Isten háza kopár, megfosztva minden ékességétől, a tabernákulum nyitva, nincs benne semmi. A pap bevonulása alatt nincs ének, csak mélységes hallgatás. Gyertyák sem égnek az oltáron. A papok a vértanúság ruhájában: piros ruhákban jelennek meg. Leborulnak az oltár lépcsőire: ez a földön való tehetetlen fekvés a legteljesebb hódolatnak a jele, de egyúttal az emberiség megváltás-előtti, vigasztalan állapotát is kifejezi. A pap könyörgést mond.
A szertartás olvasmányos része a János-Passióval fejeződik be. Annak evangéliumát olvassuk, aki végig ott állt Nagypénteken a kereszt lábánál, mint a szenvedés hűséges tanúja.
Ünnepélyes könyörgések
Ezek az ősi könyörgések jól illenek Jézus szavaihoz: „Amikor majd a keresztre fölemeltetem, mindenkit magamhoz fogok vonzani.” A kereszt áldásai most az Egyház könyörgései szerint mindenkire kiáradnak. A pap felszólítására magunkban imádkozunk az alábbi szándékokra, majd a pap az Egyház nevében ünnepélyesen az Atya elé terjeszti Jézus Krisztus által a kérést. 1. Az Egyházért. 2. A pápáért.3. A püspökökért, papokért, hívekért. 4. A keresztelendő hittanulókért. 5. A keresztények egységéért. 6. A zsidókért. 7. Azokért, akik nem hisznek Krisztusban. 8. Azokért, akik nem hisznek Istenben. 9. A világi vezetőkért. 10. A szenvedőkért.
Hódolat a kereszt előtt
A nap szertartásának csúcspontja a kereszt, a megváltás jele előtti hódolat. Ez a szertartás igen régi. Jeruzsálem keresztényei egykor az igazi kereszt előtt hódoltak és azt megcsókolták. Hitünk tanítása szerint a keresztet az Üdvözítővel és megváltó szenvedésével való szoros kapcsolata miatt a legteljesebb tisztelet illeti. A keresztet vagy némán hozzák be, vagy az alábbi, mélyértelmű szertartással.
A kereszt behozatalának éneke („Impropériák”). A keresztet hozó vagy mögötte haladó énekes Krisztus panasz-szavát, szemrehányását intézi hűtlen népéhez – és hozzánk. Szelíden, mégis hatalmas erővel, panaszos hangon emlékeztet a sok jótéteményre, melyért hálátlansággal fizetett az ember. A ministránsok és a nép által énekelt válasz Krisztust, a megváltó Istent dicsőíti. Fönséges megvallása ez
istenségének éppen akkor, amikor még emberségében is összetöretett, megcsúfoltatott. Az ének három nyelvében ma az egész világ megszólal: a görögben a Kelet, a latinban a Nyugat, a magyarban pedig a helyi egyházunk. Az egész év liturgiájának egyik legmegindítóbb jelenete ez. (A panasz három szakasza alatt megáll a menet egy-egy stációra, a ministránsok éneke alatt a gyertyavivők a kereszt
két oldalán letérdelnek, a nép éneke alatt tovább haladnak a következő stációhoz. – Ha a keresztet
némán hordozzák be, a panaszokat a hódolat közben énekeljük.)
A szentsír megnyitása
Magyarországi szokás szerint az áldozás utáni könyörgést követően az Oltáriszentséget és a szent keresztet átviszik a szentsírhoz.
(forrás: Éneklő Egyház)