A Veszprémi Érseki Könyvtár 65.000 kötetes állománya magában foglalja a Püspöki Könyvtár, a Káptalani Könyvtár és a Papnevelő Intézet Könyvtára együttesen kezelt anyagát. Új nevét a Veszprémi Egyházmegye érseki rangra történt emelése (1993) után nyerte.
A Püspöki Könyvtár alapítása Padányi Biró Márton püspök nevéhez fűződik. Biró Márton 1745-től 1762-ig volt a nagy kiterjedésű veszprémi egyházmegye főpásztora. Egyházmegyéjét Sümegről, az általa épített püspöki rezidenciából kormányozta. Tollforgató és olvasó egyéniség volt. Elhatározta, hogy sümegi palotájában könyvtárat hoz létre. Ebben a körültekintő munkában nagy segítségére volt bécsi megbízottja, Tessedik István. Rövid idő alatt összeállt a 607 kötetből álló gyűjtemény, és az 1751-es esztendő második fele a leltározás időszaka lett. A könyvek mindegyikében kézírással szerepel a posszesszori bejegyzés: Padányi Bíró Márton veszprémi püspök könyveiből, 1751. Leltárkönyvében a műveket szakcsoportosításban közli. Elegáns elhelyezésük a püspöki rezidencia házi kápolnája melletti helyiségben történt.
Utóda Koller Ignác (1762–1773) terveztette meg a veszprémi püspöki palotát, és annak északi emeleti szárnyán, a kápolna mellett művészi bútorzatú könyvtárszobát létesített. Ennek polcain sorakoznak az általa vásárolt könyvek 1671 kötetben.
Különösen nagy gondot fordított a könyvtár fejlesztésére Hornig Károly püspök. 1888-ban foglalta el püspöki székét, 1912-ben bíborossá nevezte ki X. Piusz pápa. Budapesti és bécsi könyvkereskedője tájékoztatta a könyvpiac újdonságairól. A könyvtárával, könyveivel kapcsolatos összes munkát maga végezte. Az állományt halála után vették leltárba, melynek eredménye 17.346 kötet. Ez a könyvanyag képezte, illetve képzi ma is a Püspöki/ Érseki Könyvtár gerincét.
Veszprém két világháború közötti püspöke, Rott Nándor oldotta meg Biró Márton, Koller Ignác és Hornig Károly könyvtárának együttes kezelését azzal, hogy Schwartz Róbert szertartót könyvtárossá nevezte ki 1928-ban. Gondos munka eredményeként megvalósult a szerzői és szakkatalógus. A káptalani és szemináriumi könyvtár háború utáni mostoha sorsa tette indokolttá a három könyvtár együttes kezelését.
A könyvtár őrzi a székesegyház értékes kottatárát is, amely különleges 18–19. századi zenei dokumentumokkal rendelkezik.
