A Veszprémi Székesegyház zenei élete a 18-19. században
Kántor –tanítók
Zenészek számára ez a kifejezés jól ismert, ám egyházzenei ismeretekkel nem bírók között kevesen tudják, hogy milyen feladatokat takar ez az elnevezés. Az értelmező szótárban a következőt találjuk: kántor: a latin énekes szó magyar megfelelője. A templomban orgonáló és istentiszteletek alatt az éneket vezető személy. Énekel a temetéseken, különböző szertartásokon. Korábban a kántor egyben tanítói feladatokat is ellátott a városokban vagy községekben.
A veszprémi székegyház zenei életében kalandozva érdekes adatokat találunk a kántor személyére vonatkozóan. Miközben a mindenkori püspökök és kanonokok évtizedeken keresztül azon fáradoztak, hogy kialakítsák a székesegyház fizetett ének és zenekarát, ezzel létrehozva egy igényes műzenei gyakorlatot a liturgiákon, a kántori szolgálatra is nagy hangsúlyt kellett fektetni, hiszen a zenekaros nagymiséken kívül egyéb liturgikus zenei szolgálatokat is el kellet végezni.
Bajzáth József püspök (1777-1802) munkássága alatt ujjászervezi az ének és zenekart, a kanonokok testületében megújítja és megszervezi a karimádságot, átszervezi az iskolamester státuszát, és meghatározza a kántori feladatokat. Bajzáth püspök az iskolai és templomi teendők ütközése miatt, elválasztotta a székesegyház kántori állását az iskolamesteri munkakörtől. Az iskolamester a város alkalmazottja lett, az is fizette, míg a kántor egyházi munkakört töltött be, s az egyház díjazta.
A püspök az 1779. április 12 – én keletkezett rendelkezésében, a Regula parochiae Wesprimiensis c. iratában a kántor kötelességeit és javadalmazását a következőképpen szabályozta:
A kántor kötelessége:
- A plébános rendelkezéseit teljesíteni.
- A hajnali (ún. „szentes”) miséken, könyörgő körmeneteken, más ájtatosságokon, amelyek végzése a plébánosra tartozik, köteles tisztán és értelmesen a híveknek előénekelni.
- Nyáron minden vasárnap délután a Szentháromság szobor előtt előénekelni a Szentháromság litániát.
- A temetést kísérni és énekelni rajta.
- A házasulandók hirdetési iratait kiállítani.
A kántor javadalma:
- A székesegyháztól 30, – Ft
- A Bíró – alapítványból a Szentháromság litániáért 10, – Ft
- Bajzáth püspök féle alapítványból 17,30 Ft
- Temetésért -,25 Ft
- Házassági hirdetőlaponkint -0,7 Ft
- A vízkereszti házáldás harmada a bejött összeg szerint
- Ha önként tanítást vállal, gyerekenkint egy évre 1, – Ft
Természetben egy szobás lakás jár neki a plébániaépületben, és a plébános alkalmazottaival étkezhetik1.
Az első kántort Girisits Jánosnak nevezték. Veszprémben született 1734 október 31 – én. Fazekas mesterséget tanult. Orgonálásban kevésbé jeleskedett, de szépen énekelt, így kántor lett, és gyermekek tanításával is foglalatoskodott. 1812 – ig volt kántor, majd megbetegedett, és 1816 – ban halt meg. Girisits magánszorgalomból tanította az ifjúságot, de később a püspökség felállította a Szent László iskolát, és attól kezdve nem volt szükség Girisits tanítására. Nem úgy, mint utódának, Lábas Györgynek (1812 – 1851), aki működésének kezdetétől székesegyházi kántor és a Szent László iskola tanítója volt. Ez a fajta kántor – tanítói státusz a korábbi iskolamesterség jogutódjának tekinthető. A kántor a főfoglalkozás, és ehhez társult a másodállásként az iskola.
A kántor szolgálatának segítésére Hajas István plébános anyagi támogatásával 1812 – 1816 között új kántori ház épült, amelyben, kétszobás lakás és konyha szolgált a kántor – tanító céljára, és egy szoba a segédtanítónak, aki egyúttal, mint énekes volt a székeskáptalannál.
- Az irat megtalálható a veszprémi plébániai Levéltárban
Forrás: Pfeiffer János – Szigeti Kilián. A veszprémi székesegyház zenéjének története
Zsilinszky Cecília
