Hittanos találkozóra gyűlt össze mintegy 500 fiatal a Veszprémi Főegyházmegye területéről május 21-én, szombaton, Búcsúszentlászlón.
Az egyházmegyei hittanos találkozó szentmisével kezdődött, amelyet Dr. Udvardy György veszprémi érsek celebrált.
A főpásztor prédikációja elején így fogalmazott: „Mi most úgy tekintünk rátok az iskolai év vége felé, hogy ti szépen növekedtetek ebben az esztendőben: korban, bölcsességben, hitismeretben, hittudásban, szeretetben, erősségben. Ti képesek vagytok szeretni, megtartani Jézusnak a parancsait.”
A veszprémi érsek homíliájában a jelenlévőknek kifejtette, hogy mit jelent szeretni Jézust, megtartani az Ő parancsait, valamint szeretni embertársainkat.
A prédikáció végén elhangzott: „Bízunk bennetek, hisszük azt, hogy örömre akartok jutni, képesek vagytok jó döntéseket hozni és azt, hogy állhatatosak vagytok ebben. Ez a mostani találkozó ennek is az ünnepe. Állhatatosak voltatok ebben az évben is!”
A szentmise után a főegyházmegyei és országos hittanverseny, valamint rajz és alkotópályázat eredményhirdetése következett. A több száz pályázó közül kikerült helyezettek Érsek Úrtól vehették át a díjakat.
A gyerekek kreatív foglalkozásokon vettek részt, többek között: gitáros énekek tanulására, társas játékokra, padlóképes foglalkozásokra, liturgikus foglalkozásokra, bibliai ételek kóstolására, játékos vetélkedőre, kézműves foglalkozásra, traktorozásra, sportversenyekre, ügyességi vetélkedőkre is sor került a nap folyamán.
A hittanos találkozó közös imádsággal és záró áldással fejeződött be a templomban.
Udvardy György érsek atya szentbeszédét itt olvashatják:
Kedves testvérek! Kedves paptestvérek, kedves gyerekek!
Esik az eső – nem nagyon, de esik -, röviden fogok egy pár gondolatot megosztani veletek.
Jézus figyelmezteti itt mosta a tanítványokat az Evangéliumban, hogy tartsák meg az Ő parancsait. Mivel indokolja? Persze azzal, hogy: mert ez jó. Mert a parancsok megtartása megismerteti velük az Atyát. Azt mondja; – hogy ha szerettek engem, akkor megtartjátok a tanításomat, megtartjátok parancsaimat. Mennyire így van ez. Kinek a kérését könnyű teljesíteni? Kinek az utasítását könnyű megtartani? Azt a társamét vagy azt a tanárét könnyű megtartani, akit szeretek. Akit nem szeretek valamiért vagy neheztelek rá, vagy úgy érzem, hogy ő neheztel rám, akkor bizony nehéz megtartani azt, amit ő kér. Jézus ezt tudja. Azt mondja; – ha szerettek engem, megtartjátok parancsaimat. Mi most úgy tekintünk rátok az iskolai év vége felé, hogy ti szépen növekedtetek ebben az esztendőben. Korban, bölcsességben, hitismeretben, hittudásban, szeretetben, erősségben, és úgy tekintünk rátok, hogy ti képesek vagytok szeretni, megtartani Jézusnak a parancsait. Mit jelent szeretni? Ez aztán a nagy kérdés. Megtartani a parancsait, szeretni Jézust, szeretni embertársat…
Néhány rövid gondolatot hadd mondjak nektek. Egészen biztos, hogy a szeretethez szükség van örömre. Ez bennetek ott van. Néha eltűnik, néha nyafogás, néha panaszkodás, néha kétségbeesés az, ami elveszi az örömet. Már pedig öröm nélkül egészen biztos, hogy nem lehet szeretni. Öröm nélkül nem lehet jót tenni a másik emberrel. Tehát az első az, hogy az örömet napról-napra fölszítod magadban. Még akkor is ha nehéz valamit megtenni, akkor is ha nehezedre esik – mást szeretnél tenni – nem engeded, hogy az örömödet bármi is elvegye. Aztán nagyon fontos az is a szeretethez, illetve Jézus parancsainak a megtartásához, hogy legyen bátorságod jó döntéseket hozni. Számtalan ilyet meg kell tenni naponta. Föl kell kelni időben, össze kell pakolni, ami kell az iskolába, föl kell kelni vasárnap el kell menni a misére, van valaki az osztálytársaid közül, akit kevésbé szeretsz, vagy éppen valami konfliktus volt közöttetek. Akkor elhatározod, hogy igenis ki akarsz békülni, szeretni akarod, van valaki, aki rászorul a segítségre, akkor segíteni akarsz neki.
Jézus parancsa és Jézus szeretetének a megmutatása az mindig-mindig egyszerű. Mindig egyszerű dolgokon történik, egyszerű dolgokon keresztül. Tőletek is, tőlünk is ezt várja most Jézus. Persze szükséges az öröm mellett, a döntés mellett az is, hogy a döntéseinkben és a jóban állhatatosan kitartsunk. Milyen furcsa hallani amikor kérdezgetek gyerekeket – hatodik-hetedikest -, hogy; -mit csinálsz? Akkor elmondja azt, hogy mit csinál, mivel foglalkozik – persze iskola, otthon -, s elmondja, hogy; – sportoltam két évig. Még csak hetedikes, s már valamit befejezett. Nem jó, kell egyfajta állhatatosság. Hány és hány elhatározás van, hogy; mi szeretnénk jók lenni. Megcsináljuk minden nap édesapának-édesanyának, testvéreimnek segítek, s aztán elgyengülünk benne. Éppen az mutatja meg, hogy szeretni akarjuk Jézust, éppen az mutatja meg, hogy meg akarjuk tartani parancsait, hogy ha nehéz is, de újból és újból következő nap is meg akarjuk ezt tenni. Így tekintünk rátok, bízunk bennetek, bízunk bennetek az itt jelenlévő atyák is, azok az atyák is akik nem tudtak eljönni. Azok a hitoktatók, akik veletek napról-napra találkoznak, de szüleitek is; hisszük azt, hogy örömre akartok jutni. Hisszük azt, hogy képesek vagytok döntéseket, jó döntéseket hozni, s hisszük azt, hogy állhatatosak vagytok ebben.
Ez a mostani találkozó ennek is az ünnepe. állhatatosak voltatok ebben az évben is. Akiket majd külön díjazásban részesítünk külön teljesítményük miatt, ők pedig különösen is helyt álltak, különösen is állhatatosak voltak a jóban. Ezt is ünnepelni szeretnénk.
Reméljük, hogy a mai napon az idő kegyes lesz hozzánk, és a tervezett programokat örömmel meg tudjuk tenni. A Jóisten áldjon benneteket, s fogalmazzuk meg kéréseinket annak a Mennyei Atyának, aki szeret bennünket, aki támogat bennünket, aki fiát adta, hogy tanuljunk tőle. Aki az Egyházat adta, hogy vezessen bennünket, aki a lelkipásztorokat, aki a hitoktatókat adta, hogy segítsenek benneteket. Ámen.