Az almádi bencés apátság egyike az ország legősibb magánalapítású monostorainak. A másolatban fennmaradt adománylevél szerint az apátságot, eleget téve apja, Bánd fogadalmának, annak 1116-ban bekövetkezett halála után 1117-ben Atyusz alapította.
Pünkösdhétfőn hagyományosan gyalogosan érkeztek a zarándokok az egykori monostor helyszínére, ahol is Illés Sándor plébános mutatott be szentmisét.
A szentmise elején Illés Sándor atya köszöntötte a nagy számban érkezett híveket, és a meghívott vendégeket. Köszöntő gondolataiban megemlékezett az egy nappal korábban ünnepelt Monostorapáti Nepomuki Szent János templom búcsújáról, Dr. Kovacsics József professzorról, aki megőrizte és előmozdította a jövő nemzedékének Almád település emlékeinek megőrzését, ápolását, továbbadását. Majd köszönetet mondott mindazoknak, akik eljöttek ünnepelni ,ami azért is fontos mert Ferenc pápa kezdeményezésére Szűz Máriát az egyház anyát ünnepelve tette külön ünnepé a mai napot. Különlegesség vagy inkább összefüggés, hogy az egykori monostor templomát Boldogságos Szűz Mária és Mindenszentek tiszteletére szentelték fel 1121-ben.
Az ünnepi szentmisét követően Takács Péter Monostorapáti polgármestere, Illés Sándor plébános valamint Dr. Kovacsics József professzor jelenlévő hozzátartozói helyzeték el, az almádi emlékműnél a megemlékezés koszorúit.
Az örömegyüttlét szerény agapéval és baráti beszélgetésekkel zárult a csodálatos környezetben, az erdővel körülvett idilli tisztáson.
Az apátság gyorsan gyarapodott (a 13. század közepétől bizonyíthatóan hiteles helyi tevékenységet is folytatott), részben annak köszönhetően, hogy az alatta folyó Eger-patak völgyében futott a Székesfehérvárt Itáliával összekötő, még római eredetű Via Magna, vagyis nagy hadiút. A későbbiekben azonban a monasztikus rendek hanyatlása az almádi apátság sorsát is meghatározta: a szigligeti várnagy 1441-ben kifosztotta a monostort, a híres bencés vizitáció 1508-ban pedig düledező épületről és borissza apátról számol be. A 16. század közepén a török előrenyomulását követően kezdték elbontani a kolostort és a templomot, hogy kövei egy részéből megerősítsék a közeli Nagyvázsonyi várat. Ekkor pusztultak el a völgyben lévő falvak is, hiszen a törökök valósággal felégették a területet.
Fotó: Taál István