Eleink hitének és a hagyományoknak a tisztelete, értékmegőrzés, értékteremtés, gazdagító jelenlét a társadalomban. Ezek azok a főbb pillérek, amelyek meghatározták az Érsekség arculatának frissítését, mely már a városban elhelyezett kommunikációs felületeken is hamarosan látható. Az érsekségi heraldikában a korábbi címerben is megjelenő ábrázolások újragondolása történt meg. Az almárkák esetében látható kézmotívum inspirációját a Gizella-kápolna zárókövén található áldást adó kéz adta.
A veszprémi várban található Gizella-kápolna oltárára 1938-ban, az Eucharisztikus Világkongresszus évében került a felirat: Őseink hite a jövő reménye. A mondat 2020 óta a Főegyházmegye mottója is. Hitvallás és cselekvési program, mely áthatja a Főegyházmegye valamennyi tevékenységét. Az Egyház mindenkori feladata az evangélium hirdetése, az örök igazság, a Krisztusba vetett hit kimeríthetetlen gazdagságának átadása minden embernek. A Főegyházmegye célja: tevékenységei, intézményei, közösségei révén állandó és dinamikus találkozási pontot biztosítani Isten és ember között. Ennek a gondolatiságnak kell jelen lennie valamennyi tevékenységben, akár a liturgikus feladatokban, az oktatásban, a caritas szolgálatban vagy éppen a turisztikai tevékenységben. De ezek azok a gondolatok és értékek, amelyek meghatározzák az Érsekség arculatának megújulását is, mely lehetőséget teremt a Főegyházmegye és a hozzá tartozó tevékenyégek egységes vizuális rendszerbe foglalására is.
Az arculat három szintből épül fel: az Érsekség és az Érsek címere, valamint a Főegyházmegyéhez tartozó tevékenységeket megjelenítő almárkák logótípiája, illetve az ezekhez kapcsolódó képi világ. A vizuális rendszer fő színe a zöld, mely az életet – a krisztusi áldozat által nyert örök életet – és azt a reményt jelképezi, amelyet a főpásztor által 2020-ban megjelölt mottó is kifejez: Őseink hite a jövő reménye.
Az érsekségi heraldikában a korábbi címerben is megjelenő ábrázolások újragondolása történt meg, mégpedig dinamikus módon, a figurális elemeket az érintett szereplőkhöz kapcsolódó attribútumok révén megjelenítve. A vizuális kifejezés ezen módja párbeszédre, egyfajta aktív jelenlétre, egy olyan megértésre, társításra hívja a befogadót, amely jól ismert szimbólumokon alapszik. Gizella attribútumaként jelenik meg a pajzs jobb oldalán lévő korona, az első királynénk által hímzett koronázási palást és a Szent Mihály székesegyház képe, melynek első építtetője szintén Gizella királyné volt.
A címer bal oldalán a sárkányt – a középkor óta a gonosz szimbólumaként használatos elem – legyőző, a szárny és a kard motívummal megjelenítő Szent Mihály arkangyal látható, aki az egyházmegye fővédőszentje. A címeren a nélkülözhetetlen elemek továbbra is megtalálhatók: a püspöki kalap, az alatta található zsinórok és bojtok, illetve a Főegyházmegye metropolita rangját a pajzs közepén elhelyezkedő érseki pallium jeleníti meg. Szintén nélkülözhetetlen eleme a logótípiának a kereszt, mely átfogja, befogadja, megtartja az elemeket.
Az almárkák – mint oktatás, levéltár, turisztika, pincészet, karitász, varroda és múzeum – képi ábrázolásában a kéz motívum jelenik meg, melynek inspirálója egyrészt a Gizella-kápolna zárókövén található áldást adó kéz volt, másrészt a főegyházmegyei szándék, mely nem más, mint az örömhírt vivő jelenlét a társadalomban a szeretet cselekedetek gyakorlásával.
