Szijártó László a Veszprémi Főegyházmegyei Karitász igazgatója mutatott be szentmisét Árpád-házi Szent Erzsébet ünnepén, november 19-én szombaton Veszprémben a Magyarok Nagyasszonya- plébániatemplomban.
Felker Zsolt plébános atya köszöntőjében örömét fejezte ki, hogy az idei évben a Magyarok Nagyasszonya Plébánia közösségével együtt ünnepelhetik Szent Erzsébetet, a Katolikus Karitász védőszentjét.
Szijártó László atya a liturgia kezdetén elmondta, hogy Szent Erzsébet nem csak a Karitász védőszentje, hanem minden jóakaratú embernek is, hiszen egész életünk folyamán igyekszünk jónak lenni, jó cselekedeteket tenni szeretteinkért, embertársainkért. Azért, hogy mindezt jól és hatékonyan tegyük, fohászkodhatunk minden nap Szent Erzsébet közbenjárásáért.
Prédikációjában kifejtette, hogy Szent Erzsébet valóra váltotta azt, amit az evangéliumban hallottunk: „Éhes voltam és ennem adtatok, szomjas voltam és innom adtatok, ruhátlan voltam és adtatok ruhát.” 800 év távlatából Árpád-házi Szent Erzsébet tekintélye nemhogy csökkenne, hanem azt mondhatjuk, hogy egyre népszerűbb a világ számos pontján.
Elhangzott: Vajon mi, ma élő keresztények miben kell, hogy elsősorban kövessük őt? Nekünk is, mint ahogy Árpád-házi Szent Erzsébetnek sokszor vannak szép napjaink, boldog napjaink az élet minden területén, de meg kell tapasztalnunk a nehézségeket is. Most egyáltalán nem kell messzire mennünk, hogy ezt mindannyian érezzük és megéljük. Elég csak most elmenni akár a templomba, és bizony fel kell jobban öltözködnünk, mint azt eddig az elmúlt években megszoktuk. Mert ugyan nem vagyunk részesei ennek a háborúnak tevékeny formában, de annak a következményeit mindannyian érezzük. Mi magunk is fázunk, mi magunk is érezzük és tapasztaljuk az árakat a boltokban, a számlákban.
Nyolcszáz évvel ezelőtt, kicsit más formában, Szent Erzsébet is nagyjából ezt kellett, hogy átélje. Ő sem tudta, hogy mit hoz a jövő, Ő sem tudta azt, hogy meg fog halni a férje, ő sem tudta azt, hogy a férje halála után kidobják majd a gyermekeivel együtt a várból, mindentől megfosztják, ami az Ő valós öröksége lett volna. Mindezekkel nem törődött, hanem minden nap, minden pillanatban csak az járt a fejében, hogy teljesítse azt, amit Isten elvárt tőle.
A szentmise befejező áldása előtt Felker Zsolt plébános megköszönte, hogy együtt ünnepelhettek, majd Szijártó László atya megáldotta a Szent Erzsébet kenyerét, valamint a jelenlévő híveknek készített cipót, amit mindenki hazavihetett szeretteinek. A megszentelt kenyerek arra emlékeztetnek, hogy a karitász, a szeretet cselekedetei mindannyiunk kötelessége. Hisz az önzetlen, a segítő, a cselekvő szeretet nyelvét mindenki megérti. Erre a segítő szeretetre adott példát Szent Erzsébet.
