A veszprémi Árpád-házi Szent Margit-templom
Ha a Várból vagy a Cserhát felől keleti irányban tekintünk a városra, eltéveszthetetlenül szemünkbe ötlik egy nagyméretű, neobarokk templom. A veszprémi Árpád-házi Szent Margitról nevezett szentegyház 1938 óta őrködik a város felett. A templom az akkori Szent István-emlékév kapcsán épülhetett föl a püspöki székhely újonnan betelepülő városrészében, amelynek katolikussága templom híján kezdetben a kereskedelmi iskola tornatermében, majd a vasutas kultúrház nagytermében gyűlt össze szentmisékre. Az ő lelki gondozásukra építtette Rott Nándor megyéspüspök (1917–1939) a Margit-templomot.
Veszprém és az Árpád-házi szentek közötti kapcsolat egykorú a várossal. Egy évezreddel ezelőtt a legenda szerint a közelben ütközött meg az államalapító Szent Király a pogány Koppánnyal. Itt építtetett hitvese, Boldog Gizella székesegyházat a férjét győzelemre segítő Szent Mihály arkangyal tiszteletére. Ugyancsak Veszprémben, a hagyomány szerint a Szent György-kápolnában fogadott szűzi tisztaságot első királyunk tragikus sorsú trónörököse, Szent Imre herceg. Később, a tatárok kitakarodása után Margit, a második honalapító, IV. Béla király (1235–1270) lánya a domonkos apácák veszprémi kolostorában élte kisgyermekkorának első éveit. Az egykori zárda romjai a veszprémi vár alatt ma is őrzik emlékét. A szent életű királylányt a kezdetektől boldogként tisztelték. A hagyomány nem homályosult el a történelem folyamán, s közel hét évszázaddal később elkészült a Boldog Margit tiszteletére emelt templom Veszprémben. A hercegnő 1943-ban történt szentté avatását követően a szentegyház 1944-ben plébániatemplom rangot kapott, 1946-ban pedig a plébániaalapító főpásztor, az akkor már esztergomi érsek, Mindszenty József (1945–1973) jóvoltából a főoltár mögötti fülkében helyezhették el a szent ereklyéit.
A templomépítkezés összköltsége 200.000 pengőre becsülhető, amelynek nagy részét az építtető főpásztor vállalta magára. A város az építési telek adományozásával segítette a híveket. Az építkezés viszonylag gyorsan, 15 hónap alatt lezajlott. A munkák megkezdését (1937. augusztus 2.) a kereszt felhelyezése (1938. május 1.), a harangszentelés (október 16.), és a püspöki benedikálás – megáldás – (október 23.) követte. Az ünnepélyes szertartásra vasárnap délelőtt 9 órától került sor, az alkalom fényét a székeskáptalan, a püspöki aula, a városi és a megyei hatóság tagjainak jelenléte emelte. Rott Nándor először kívülről, majd belülről áldotta meg a templom falait és az oltárt a papság zsoltározása közepette. Ezt követően a hívek is birtokba vehették Boldog Margit egyházát, ahol az első szentbeszédet Tóth Tihamér segédpüspök (1938–1939) mondta. Az első szentmisét az alapító főpásztor mutatta be.
Az épület 43 méter hosszú, 17 méter széles, a torony magassága 41 méter. A neobarokk templomhoz széles, pihenőkkel megszakított lépcsősor vezet fel. A kétszintes, kettős pilaszterekkel három szakaszra osztott főhomlokzat fölött hagymasisakkal zárt torony emelkedik. Az épületet Irsy Irsik László műépítész tervezte, a kivitelezők Linczmayer György és Kapuváry Gusztáv építőmérnökök voltak. Veszprém város legnagyobb méretű és befogadóképességű temploma.
A három részes főhomlokzat rendszerében is, alaprajzilag is elválik a templom tágas, egyhajós terétől. Az épületbe betérők észrevehetik a templom belső terének érdekes struktúráját: a padozat ugyanis az oltár felé lejt. A főoltár Szent Margit-képét Krusnyák Károly festőművész készítette 1939-ben. A kép bal oldalán látható a templom építtetője, Rott Nándor püspök, jobb oldalon halványan egy „ősmagyar” férfi tartja a királyi hatalom jelképét, a hármas halmon álló kettős keresztet. Az oltárkép előterében Rosos Károly polgármester térden állva ajánlja fel a templomot Szent Margitnak. A tabernákulum aranyozott fafaragású.
Az oltár két oldalán Árpád-házi szentek szobrai láthatók: szemből nézve bal oldalt Szent Erzsébet, Szent Margit atyai nagynénje áll a rózsacsokorral, az oltár jobb oldalán pedig a névadó szent testvére, Szent Kinga a híres, sóbányába ejtett eljegyzési gyűrűvel. A főoltár tetején Jézus Krisztus uralkodik, illetve két puttó látható. A főoltárt a budapesti Bittner cég készítette rózsaszín és krémszínű műkőből. A szószék is ugyanebből az anyagból készült, rajta a Jó Pásztor és két angyal szobrával. A keresztelőkút anyaga szintén műkő, amit Keresztelő Szent János szobra díszít.
Az újonnan elkészült templom építtetője, Rott Nándor fél évig sem gyönyörködhetett a várbeli püspöki palotából Boldog Margit szentegyházában. A megyéspüspök 1939. március 3-án hunyt el, temetésére három nappal később, március 6-án került sor. A gyászszertartás a székesegyházban történt, ahonnan a temetési menet a Margit-templomhoz vonult. Rott Nándor végső nyughelye az általa emelt templom kriptájában van.
