A Veszprémi Érsekség hagyományteremtő szándékkal Élő Passiót szervezett virágvasárnapon. Veszprém város szívében, a Margit Romoktól a Benedek hegyig, a közel száz önkéntes szereplő részvételével megjelenő misztériumjátékra több, mint ezer ember érkezett, hogy személyesen csatlakozhasson a szenvedéstörténet jeleneteihez. A megrendítő élményt érsek atya szavai zárták:
Hálát adunk azért, hogy az egyház gyermekeiként az egyház a maga liturgiájában és mindennapi életében összehív bennünket, hogy ünnepeljük a nagy titkot, Jézus Krisztus halálát és föltámadását. S ahogyan hallottuk a befejező mondatokat: menjetek, tanítsátok, kereszteljétek meg őket, és én veletek vagyok minden nap a világ végezetéig! Ezért vagyunk itt. Hálásak vagyunk, hogy ilyen sokan el tudtunk jönni, és imádságos, néma légkörben tudtuk követni mindazt, ami az életünknek a drámája. Most az isteni drámának lehettünk részesei azon a módon, ahogyan az egyház hagyományában ez a misztérium megjelenik. Mindannyian valamilyen szereplőivé váltunk az imént látott eseménynek, és most megszólít bennünket, hogy gyógyuljunk, hogy erősödjünk, hogy nagyobb szeretetre ébredjünk. Adja Isten, hogy ehhez legyen bátorságunk!
Hálás vagyok és köszönetet mondok az önkénteseknek, a szereplőknek. Hálásan mondok köszönetet Jézus szerepéért testvéremnek, hiszen nem csak egy szerep ez, hanem nagyon mély átalakulást is kíván ez az embertől. Hálásan köszönöm ezt a készületet is. Hálásan köszönöm Kiss György rendező úrnak, aki vezette az önkéntese készületét heteken keresztül. Köszönöm minden segítőnek a munkáját: a kellékek-eszközök készítőinek, a hangtechnikusoknak, a jelmezkészítést a Boldog Gizella varroda lelkes munkatársainak. Köszönöm minden munkatársamnak is a titkárságon, a pasztorális irodában, a gondnokságon, a főegyházmegyei hivatalban, valamint a támogató cégeknek, éttermeknek (akik most tiszteletben tartva a vonulásunkat nagy méltósággal visszavonultak). Köszönetet mondok polgármester úrnak, hiszen az ő és munkatársai segítségére is szükség volt a mai nap megrendezéséhez.
Azt is el kell mondani, örömmel, hogy rendezvényünk az Európa Kulturális Főváros címhez kapcsolódóan támogatásban részesült, melyért szintén köszönetet mondunk. Hálásan mondok köszönetet Loószné Dömötör Enikőnek is, aki inspirálta és mozgatta évek óta ennek az alkalomnak a megszületését.
Most visszatérünk otthonainkba. A hegyről le kell menni, hiszen a Színeváltozás hegye és a Golgota hegye valamilyen szempontból ugyanaz. Induljunk vissza méltósággal, hordozzuk szívünkben az átélt isteni élményt és annak erejét mindennapjainkban. Kívánok áldott szent nagyhetet és hogy örömteli módon tudjunk majd találkozni a feltámadás ünneplésében, és a feltámadás erejében tudjuk élni majd mindennapjainkat. Isten áldjon mindenkit! Dicsértessék a Jézus Krisztus!
