A veszprémi várnegyedben ma is lépten-nyomon Szent István örökségére bukkanunk
A megújuló veszprémi várnegyedben szinte mindenütt az államalapító Szent István királyhoz és családjához kapcsolódó építészeti és kultúrtörténeti emlékekre bukkanhatunk. Ezeket augusztus második felétől, az államalapítás ünnepéhez közeledve a Work in Progress 2023 programsorozat keretében ismét vezetett tematikus séták során járhatják majd be az érdeklődők.
Az államalapítás, az első keresztény püspökség megalapítása és Veszprém története ezer szálon fonódik össze. Koppány vezér legyőzése és a keresztény magyar állam születése, Szent Imre herceg fogadalma, a koronázási palást készítése, Gizella királyné ereklyéje – államalapításunk meghatározó mozzanatai, valamint a hozzájuk kapcsolódó történelmi emlékek – mind-mind az első magyar püspökséghez köthetők.
„Minden bizonnyal Veszprém volt a Szent István király által alapított püspökségek közül az első. Talán nem véletlen, hogy így alakult, hiszen első szent királyunk itt aratott győzelmet Koppány felett” – mondta Szent István király veszprémi kapcsolódásairól Nagy Veronika, a Boldog Gizella Főegyházmegyei Gyűjtemény igazgatója.
Ispánki József Szent István királyt és Boldog Gizella királynét ábrázoló ikonikus szobra mára a város jelképévé vált, az államalapítóhoz, valamint családjához köthető emlékekkel a várnegyed több pontján is találkozhatunk.
„A keresztény államiság kialakulását idézik fel a barokk korban épült, államalapítónknak szentelt ferences templom mennyezetképei. A karzaton Szent Imre herceg fogadalomtétele tűnik fel, a hajó feletti részben pedig az a jelenet látható, amikor Szent István fogadja a pápa követeit, és megkapja a koronát. A pápa másik ajándéka Istvánnak az apostoli kettős kereszt, amellyel a királyt apostolnak ismeri el a magyar nép megtérítése miatt. A mennyezetre festett történet további részleteit a várnegyedbéli túrákon ismerhetik meg az érdeklődők” – tette hozzá Nagy Veronika.
Szent István legendája szempontjából ugyancsak fontos emlék a Szent György-kápolna is. A Szent István király legendájában fennmaradt történet szerint ugyanis Szent Imre herceg ezen a helyen tett szüzességi fogadalmat. Ugyanitt őrizték Szent György ereklyéjét is, amelyet államalapító királyunk a bolgárok felett aratott győzelme emlékére a bizánci császártól kapott, majd Veszprémbe hozatott. A Szent György-kápolna ettől kezdve fontos és látogatott zarándokhellyé vált. Mindezt az épület küszöbén, a 14. századból ránk maradt latin felirat – „in limine no sedeto”, vagyis „ne üljetek a küszöbre” – is jelzi, amely az ebben az időszakban idelátogató zarándoktömegeket figyelmeztette a helyes viselkedésre. A koponyaereklyét később a Felvidékre akarták vinni a török elől menekítve, de útközben elporladt. A porladékból készült egy új ereklye, amelynek egy darabja Salzburgba került, majd onnan a mai Répceszentgyörgyre.
A „királynék városában” az Istvánhoz és Imre herceghez kapcsolható emlékeken túl nem szabad elfeledkeznünk Boldog Gizella örökségéről sem. Veszprém és környéke már Sarolt (Szent István édesanyja) kegybirtoka volt, a település Gizella életében pedig különösen nagy jelentőségre tett szert. A Veszprémi Főegyházmegye basilica minor rangú temploma, a Szent Mihály-főszékesegyház építtetését – 1030 körül – első szent királyunk felesége kezdeményezte, akinek karereklyéje ma is a főtemplomban, a Szent Imre-oltárnál található.
Egy másik hagyomány szerint a Veszprém-völgyi apácáknál készült az a hímzett miseruha, amelyet később koronázási palástként ismerhettünk meg. A hagyomány szerint Gizella saját maga hímezte ezt, hiszen királynéként elsősorban ő gondoskodott az egyházak felszereléséről. A kiemelt jelentőségű műtárgyat jelenleg a Magyar Nemzeti Múzeumban őrzik.
A Gizella királyné nevét viselő 13. századi kápolnát Koller Ignác, a barokk kor egyik kiemelkedő püspöke a 18. században első királynénk tiszteletére újíttatta fel, és ezzel jelentősen hozzájárult a veszprémi Gizella-kultusz megerősödéséhez. Az érseki palota és a nagypréposti ház között megőrzött épület ebben az időszakban kapta a ma ismert jellegzetes kaput és homlokzatot. A Veszprémi Főegyházmegye szándéka szerint első királynénk karereklyéje a Gizella-kápolna megújítása után 2025-ben a nevét viselő kápolnába kerül majd át. Így Udvardy György érsek révén végül megvalósulhat, amit egykor Koller Ignác püspök tervezett.
Ahogyan erről már korábban is beszámoltunk, a veszprémi várnegyed Szent Istvánhoz, Gizellához és Imre herceghez köthető emlékeit a Veszprémi Főegyházmegye Work in Progress 2023 programsorozatának keretében tematikus vársétákon ismerhetik meg a látogatók, melyek során a várnegyedbeli beruházásban megújuló többi épület – többek között a Körmendy-ház, a Biró–Giczey-ház és a Szent István-templom (egykori ferences templom) – is bejárható. A Biró–Giczey-ház emeletén augusztus második felétől a Nemzeti Múzeum régészeinek friss kutatási eredményeit bemutató kiállítás várja a látogatókat. A vezetett séták keretében az érseki palota egyes terei és a Gizella-kápolna továbbra is megtekinthető, ugyanakkor hamarosan a Szent György-kápolnában zajló régészeti kutatásokba is bepillanthatnak az érdeklődők.
Forrás: Veszprémi Főegyházmegye, wip2023.hu
Fotó: Nagy Lajos
Magyar Kurír