A magyar állam születésének emléknapján, augusztus 20-án ünnepi szentmisét, kiállításmegnyitót és különleges tárlatvezetéseket is tartottak a megújult veszprémi várnegyedben a Veszprémi Érsekség szervezésében.
Az ünnepi szentmise kezdetén dr. Takáts István általános érseki helynök, a Szent Mihály Főszékesegyház plébánosa megáldotta az ünnepi kenyeret. Ezt követően homíliájában elmondta: – Szent István király titkát akkor tudjuk megérteni, ha tudatosítjuk azt, az életnek vannak fajsúlyos kövei, igazságai, amelyeket az embernek le kell tennie ahhoz, hogy az életének stabilitása legyen, hogy ne a mindennapok homokszemei töltsék ki, határozzák meg a létezését. Tudjuk, hogy Szent István a kereszténységben, Krisztus követésében és a krisztusi örömhírben látta saját életének és a nemzetének fajsúlyos köveit, amit a kezdetektől fogva mintegy biztosítékként lefektetett és kitűzött magának. S lám, ezer év múlva is azt mondjuk, milyen jó döntés volt a krisztusi elvekre építeni az életet és az országot. Meghívni ezt a nemzetet arra, hogy Krisztus örömhírére építse saját jövőjét. Ennél a képnél maradva, nekünk is át kell gondolni, vannak-e az életünknek fajsúlyos kövei, olyan igazságai, amelyekre építeni tudunk, amelyek nem sodornak el minket az életünk pillanatnyi változásai, alakulásai közben.
A prédikációban elhangzott, nem pillanatnyi érdekből született meg a magyar állam, szilárdította meg az egyházat, terjesztette a hitet, szervezte meg az ország védelmét. Szent Istvánt az az eszmény motiválta, hogy egyszer majd a királyok királya előtt kell számot adnia, és ez határozta meg cselekedeteit, ez tette őt kiváló államférfivá.
Felidézte azt is, hogy bár Szent István király abban bízott, fia, Szent Imre herceg veszi át az ország kormányzását, irányítását, végül a gyermekét elvesztette. Ezért a király halálos ágyán felajánlotta az országot, a koronáját a Szűzanyának. Ez a tett nem egy kétségbeesett próbálkozás volt, sokkal inkább egy tapasztalt életút kiérlelt igazsága, így helyezve biztonságba nemcsak az életművét, hanem az országot is.
– Vajon mi az életünk viharait képesek vagyunk-e így látni? Merjük-e hinni, hogy Isten egy élethosszra adja a teljesség élményét, nem pillanathoz kötötten, s amikor a viharok megérkeznek, azok mind arra szolgálnak, hogy végül majd Istenbe belenőjünk? – tette fel a kérdést Takáts István atya.
– István sem államférfinak született, hanem a feladatok, kihívások tették azzá. Nem elfutott ezektől, hanem lehetőségként tekintett rájuk. Ezek tették őt azzá, amivé Isten megálmodta őt. Vagyis a feladatoktól nem megijedni kell, hanem vágyakozó szeretettel átölelni azokat, mert általuk kapjuk vissza igazi önmagunkat, segítségükkel növekszünk a szeretetben, hitben, gyarapodunk a készségekben, amelyeket adományként ott vannak az életünkben – emelte ki.
Zárszavában aláhúzta, Isten nem az életünk pillanatszerűségéhez, hanem az élet teljességéhez rendeli a teljesség megélését. Egy egész élethossz kell ahhoz, hogy végül ez a teljesség az életünk része legyen.
Az ünnepi szentmisét követően a Nagyszeminárium udvarán megnyílt a Magyar boldogok és szentek szabadtéri vándorkiállítás. Dr. Takáts István plébános köszöntőjében elmondta, a képek segítségével meghívást kaptunk, hogy örökségünkkel szembenézzünk. Szerinte fontos lenne a szentek ismerni, követni, megérteni a szentségük titkát, amelyek segítségével napról napra erősödhetünk, többek lehetünk.
Dragonits Márta, az Ars Sacra Alapítvány kuratóriumának elnöke köszöntötte az egybegyűlteket, aki elmondta, hogy a kiállítás az idei Ars Sacra fesztivál hivatalos beharangozó eseménye. A megnyitón Búzás Csaba saját zenével közreműködött.
A nap másik fontos eseménye volt az óránként induló ingyenes túrák, amelyeken Szent István király, felesége Boldog Gizella és gyermekük Szent Imre herceg nyomába eredtek a látogatók dr. Nagy Veronika, a Boldog Gizella Főegyházmegyei Gyűjtemény igazgatójának vezetésével. A vezetés a várfokról, a királyi pár szobrától indult. A séta a székesegyházon keresztül, az ezen a napon megnyílt Szent György Kápolnában folytatódott, aztán a Szent István Király Templom képeinek segítségével felidézték a keresztény magyar állam születésének történetét.