Veszprémi Érsekség - A Veszprémi Főegyházmegye honlapja

Az esti hatórás harangszó után az érseki palota erkélyéről, a magasból felhangzott a Gizella-fanfár harmadik helyezettjének, Magda Dávidnak a műve. A Légierő Zenekart Zeitler Dénes vezényelte.

A Mendelssohn Zenekar és a budapesti-belvárosi Nagyboldogasszony-főplébániatemplom kórusa (művészeti vezető: Mészáros Zsolt Máté) és a krisztinavárosi plébánia szkólája (művészeti vezető: Tőkés Tünde) előadásában Mészáros Zsolt Máté, a szerző vezényletével a szabadtéri színpadról megszólalt a Gizella-mise ünnepélyes introitusa: „Szereted az igazságot, gyűlölöd a gonoszságot”.

Ezalatt bevonult Udvardy György veszprémi érsek, Spányi Antal székesfehérvári megyéspüspök, Székely János szombathelyi megyéspüspök, Marton Zsolt váci megyéspüspök, Szocska Ábel nyíregyházi megyéspüspök, valamint a velük együtt ünneplő papok és diakónusok.

Udvardy György érsek köszöntötte Székely János püspököt, az MKPK Caritas in Veritate Bizottság elnökét, a KATTÁRS rendezvény felelős szervezőjét; a püspököket, a papokat és a diakónusokat, továbbá Soltész Miklós egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkárt és munkatársait; Porga Gyula polgármestert, aki vállalta a rendezvény fővédnökségét; az országgyűlési képviselőt; Szemerei János evangélikus püspököt Győrből, Takács Szabolcs főispánt és a rendőrfőkapitányt.

A veszprémi érsek hangsúlyozta: „egy rendezvénysorozat nyitányánál vagyunk, ahogyan a fanfár is jelezte számunkra. Holnaptól sokan jönnek az ország különböző pontjairól, egyesületek, plébániák, közösségek, szerzetesközösségek.Szeretnénk bemutatni mindazt, akik vagyunk, és ahogy szolgálunk a társadalomban, a közjót és az ember végső javát szem előtt tartva, az üdvösséget.”

Az olvasmány a Teremtés könyvéből hangzott el, miután a kórus énekelte: „Megsegítette őt az Isten arcának fényével, az Isten lakik benne.”

Az alleluja elhangzása után Szent Máté könyvéből Jézus biztatását hallhattuk, hogy ne aggodalmaskodjunk a földi javak és szükségletek miatt, mert a mennyei Atya gondoskodik. „Elég a mának a maga baja.”

Udvardy György érsek homíliája elején elmondta: amikor egy hívő közösség hallgatja az evangéliumot, mindig értelmezi, amit hall saját maga számára.

A szentírási szakaszokat hallva a világban való létünk, a közös felelősségvállalás és a közjó szolgálata szempontjából értelmezzük a szentírási szakaszokat.

A főpásztor két mondatot emelt ki az ószövetségi olvasmányból és az evangéliumból, hogy azokat magyarázza beszédében: „Hogy művelje és őrizze az ember, kapta az Istentől a csodálatos paradicsomkertet”, valamint „Ti keressétek mindenekelőtt az Isten országát és annak igazságát.” Ez a két mondat leírja, kik vagyunk, miért teszünk bármit is a közösségben, családban, társadalomban, jelként bemutatja, mi a feladatunk és hogyan ünnepeljünk – mondta Udvardy György.

Ezekben a mondatokban megjelenik Isten teremtő jóakarata, hogy paradicsomkertet, a boldogság kertjét, teljességet ad az embernek, és mert szereti őt, rábízza, hogy őrizze és gondozza azt. Isten életet szolgáló, éltető ereje megjelenik ezekben a mondatokban, amivel bennünket létbe szólít, és ránk bízza a felelősséget, hogy az életet szolgáljuk. Megjelenik a mondatokban az ember szabadsága, ami után annyira vágyakozunk, és amit olyan könnyen fel lehet cserélni semmi haszon fejében is, mégis ez a szabadság tesz képessé a kapcsolatra – fogalmazott a veszprémi érsek. – Megjelenik az ajándékozó felelősség is – folytatta prédikációját a főpásztor. –

Sokszor úgy gondolunk a felelősségre, mint ami félelmetes, korlátoz, elvesz, szabályozza a lehetőségeinket, és nem mint ajándékra.

Megjelenik az ember bűne, sebzettsége, korlátai. Az ember képes reménytelenséget, rövidtávú reménykedéseket keresni a reménnyel szemben. Isten kiment félelmeinkből, korlátainkból, bénultságunkból, megváltott bennünket.

A Krisztusban megismert új élet törvénye a Szentlélek törvénye, a feltámadott lét törvénye. Nincs félelem, korlát, szűkösség, önzés, hanem testvéri együttlét és növekedés. A mondatokban megjelenik a szolgálat felelőssége is: Isten szolgálni hív bennünket a közösség, az ember méltósága és java érdekében.

A megváltott ember szívében új törvény van, Isten országának törvénye, ez formálja az emberi kapcsolatainkat, a jövőről, a társadalomról való elgondolásunkat.

Az Egyház tagjaiként vagyunk itt, akik szolgálni akarunk, akik képviselik a kincset, amelyet kaptak Istentől, mint az emberi méltóság védelme, az üdvösség szolgálata, a remény ébrentartása.

Ezért is választottuk mottóként: „Erősek a reményben.” Ezért küzdeni akarunk – hangsúlyozta Udvardy György. – Erről beszélt tegnap a katekézisben Ferenc pápa: vissza kell adni Európának a remény lehetőségét, mert elcserélte a reményt.

Fontos, hogy a reményből szemléljük mindazt, amik vagyunk, és amit tenni akarunk. Enélkül szociális tevékenység lenne, amit teszünk, ami fontos, de az is fontos, hogy mutasson rá az Isten reménységére. Képviselni akarjuk – fogantatása pillanatától, amíg átlép az örök életbe – az egész embert és a teljes emberi életet – hangzott el a veszprémi érsek szentbeszédében.

A felajánláskor is a Gizella-mise további tétele csendült fel.

„Kedvesség ömlött el ajkadon, megáldott az isten mindörökké téged. Magasztalja lelkem az Urat…”– énekelte a kórus a Gizella-mise Magnificat-tételét a szentáldozás alatt.

Székely János püspök az áldozás utáni könyörgést követően megköszönte Udvardy György érseknek a vendéglátást ebben a gyönyörű városban.

„Azért jöttem, hogy tüzet gyújtsak a földön. Mi mást akarnék, mint hogy égjen?” – mondta Jézus. A szeretet tüzét hozta el – magyarázta a szombathelyi megyéspüspök. – Azt akarta, hogy ez a tűz átjárja az életünket, a családjainkat, a társadalmainkat is. Isten országát hozta el, hogy ő legyen király a szívünkben, szavainkban és tetteinkben, családjainkban, iskoláinkban.

A Katolikus Társadalmi Napok azt üzenik: ha a hit igazi, átjárja az életet. A kereszténység, ha igazi, átformálja a társadalmat.

Az első kórházat keresztény szerzetesek hozták létre a 4. században Kis-Ázsiában. Keresztény találmány az első ingyenes iskola. A kereszténység átjárta a tudományos-technikai fejlődést, a jogrendszerünket. XVI. Benedek pápa szavai szerint: a történelmet alkotó kisebbségek viszik előre. Tudott hatni az első három évszázadban is, amikor kisebbségben volt, üldözték, átjárta a Római Birodalmat, mint a kovász. Ma látjuk a kereszténység erejét Afrikában, ahol száz éve a kontinens 9 százaléka volt keresztény, most 49 százalék. Látjuk Kínában, ahol egyetlen szentmisén vagy istentiszteleten többen vannak egyetlen vasárnap, mint Nyugat-Európában összesen. A teljesen vallástalan emberek aránya földünkön csökken. Sok a felnőtt megtérés, a hívő embereknek több gyermeke születik, mint a nem hívőknek. Így van ez a szegényeknél és a jómódúaknál is.

A kereszténység társadalmat átalakító erő. Remény van benne, titokzatos mag, amelyet Isten elvet az emberi szívben és elvet a történelemben. Ezt fogjuk megcsodálni a KATTÁRS-on: a kereszténység jelen van a börtönökben, az idősotthonokban, cigány testvéreink között, az egyházi oktatásban és a hitoktatásban – és ahogy átjárja a művészeteket.

Ámulattal látjuk Veszprémnek ezeket a gyönyörű és megújult épületeit. Megszólal ez a teremtő erő a gyönyörű zeneművekben, kórusművekben. Fogadjuk be ezt a titokzatos erőt, amelyet Jézus az emberi szívekben gyújtott, és a történelemben – buzdított köszöntője végén.

Szerző: Vámossy Erzsébet, Magyar Kurír