20. századi fuldai ötvösmunkák Veszprémben I. (az ún. „Rada úrmutató”)
Az alábbi, három részre tervezett írás bemutatja, hogy három különleges, fuldai eredetű, Veszprémben található kegytárgy hogyan kapcsolódik egymáshoz. Természetesen további kutatások szükségesek mind történeti, mind művészettörténeti, és ötvösművészeti szempontból a tárgyak provenienciájával: városunkba kerülésükkel kapcsolatban.
1910. év Úrnapján Hornig Károly veszprémi püspök (1888–1917) a szentmise utáni körmenetben az Oltáriszentséget egy különleges szentségtartóban hordta körbe. A korabeli híradások szerint az Úrmutató az „ötvösművészet remeke (…) Román stílusban alkotott csodaszép szentségtartó ez, mely nemcsak ízléssel, hanem ihlettel is készült; az aranyat szebbnél szebb drágakövek és emailképek díszítik”. A monstranciát Rada István prelátus kanonok ajándékozta a veszprémi székesegyháznak, és ezen remekmű a főpásztor tetszését is elnyerte. Külön levélben köszönte meg a prelátusnak nagylelkű ajándékát. Kancelláriai jegyzet tanúskodik arról, hogy az ordinárius mennyire le volt nyűgözve a műtárgy szépségétől, ugyanis a levél fogalmazványára ráírták: „még ma”, tehát a köszönő és elismerő levelet aznap kézbesíteni kellett az ajándékozónak.
A fenti leírás és a másik két ötvös remekmű alapján (fuldai kehely és Hornig bíboros pásztorbotja) a Boldog Gizella Főegyházmegyei Gyűjteményben 2001.150 leltári szám alatt megtalálható ostensoriummal azonosítható. A kegytárgy 1909 és 1910 között készült Fuldában, alkotója Wilhelm Rauscher volt. Nem egyedi készítés, hanem katalógus darab, a megrendelő kívánsága szerint kivitelezve, mert a készítő későbbi katalógusaiban is ugyanez a forma szerepel. Ugyancsak hasonló található a Fuldai Egyházmegyei Múzeumban, amely a leírás szerint 1905 és 1907 között készült. (2018-ban az interneten 3500 dollárért, ehhez hasonlót lehetett vásárolni.)
A monstrancia felső részén négyszögletes lemezeken az Atyaisten, három oldalt pedig három angyal látható, akik „Venite Satisfaciamus”, „Venite Amemus” és Venite Adoremus” feliratos szalagot tartanak a kezükben. A lunulán a Szentlelket szimbolizáló galambot ábrázolták. Nóduszának felső részén az öntött formában a kígyótipró Holdsarlós Madonna, alatta a négy evangélista figyelhető meg. A talpon négykarélyos keretben Veszprémhez és Magyarországhoz kötődő szentek zománcképei láthatók alattuk felirattal: Szent Mihály arkangyal, Szent Imre herceg liliommal, Boldog Margit liliommal, Szent László király vizet fakaszt a sziklából, alamizsnálkodó Szent István első magyar király és Szent Erzsébet. A monstrancia hátoldalán, körben „Ecce panis angelorum, factus cibus viatorum” felirat található.
Az úrmutatón érdekes a Szentháromság megjelenítése: az Atya legfelül képen ábrázolva, a lunulán a Szentlélek galamb képében, a kompozíció teljessé pedig az Oltáriszentség behelyezésével válik, amely Jézus Krisztus teste.
