A 2024-es évben is folytatódnak közös imádságaink szerzetesi és papi hivatásokért a főegyházmegye más-más plébániai közösségeiben, templomaiban. Január 4-én a zirci ciszterci közösséggel és plébánia híveivel imádkozott Dr. Udvardy György érsek valamint Huszár Lőrinc plébános atya. Szükség van az ilyen alkalmakra, amire Jézus is buzdít bennünket. Buzdít arra, hogy kérjük az aratás urát, küldjön munkásokat az Ő aratásába. Ő tudja, hogy kit, Ő tudja, hogy hányat, hogy mikor, mi csak azt tudjuk, hogy nagyon nagy szükség van lelkipásztorra, nagyon nagy szükség van az egyházmegyénkben is papokra, szerzetesekre.
A mostani alkalommal is három elmélkedést imádkozott érsek atya, ami karácsonyhoz kötődött. Máriának, majd Simeonnak a magasztaló énekéről, és Jézus Szentséges nevének az ünnepéről elmélkedett a papság szemszögéből. Hogyan jelenik meg ezekben az imádságokban a papi gondolat, a papi jelenlét, illetve a pap hogyan jeleníti meg ezt számunkra a mi életünkben.
Mária, az angyali üdvözlet által, a gyermek születésének hírét hallva siet ahhoz, aki ugyanúgy, mint ő, ismeri és hordozza az Isten titkát. Azt a bizalmat Isten és a másik ember felé, aki szintén ismeri az isteni titkot, és a jövő felé mutat. A magasztalás során Mária új szempontból tekint az élet eseményeire, az események elrendezését is figyelembe véve. Az Isten logikája szerint gondolkodik, letaszítja a hatalmasokat, felmagasztalja a kicsinyeket. Ez az új látásmód és gondolkodásmód óriási példája minden papnak.
Érsek atya rámutat arra, hogy a mindennapi események gyakran elsodorhatnak minket, és hangsúlyozza, milyen fontos, hogy az istenes emberek, a papok, bátorítsanak minket a bizalomra, az új látásmódra, és az Isten logikája szerinti életre. A Jézus gyermekségéhez kapcsolódó találkozások, például Simeon találkozása, szolgálnak példaként. Simeon, az Úr templomában, ráismer az Isten látogatásának idejére, és gyönyörű hitvallást tesz a gyermekről és az Istenről. Az esemény megmutatja, hogy az Isten ígéretei beteljesülnek, és Simeon hálát ad ezért. Ebben az eseményben a szabadság és öröm megnyilvánul, és a múlt, várakozás és elvárások terheitől is szabadnak érzi magát. A főpásztor beszédében hangsúlyozta, hogy az üdvözítő meglátása nemcsak a karácsony titka, hanem az élet minden napjának nagy titka is. Az embernek le kell hajolnia a gyermek előtt, fel kell ismernie az Istent az életében szokatlan formában, és hálát kell adnia az üdvösségért. A tapasztalat szabadságot és örömet ad, és megvilágosítja az életet. A papoknak, akik Isten üdvözítő szándékát keresik és megvalósítják, fontos szerepük van ebben a folyamatban. Ezért érsek atya arra ösztönöz, hogy észrevegyük az üdvösséget a mindennapi találkozásokban, és hálát adjunk érte. A gyermek és a pap egyaránt segít megvilágosítani az életünket, és arra kér mindenkit, hogy imádkozzanak a papokért és szerzetesekért, akik segítenek az üdvösség megtapasztalásában.
Jézus Szentséges nevének az ünnepéről Udvardy György elmondta, hogy a gyermek nevének kiválasztása nagy feladat, mivel a név mindig egy jelentést hordoz, és azt kívánják, hogy a gyermek élete során megjelenítse ezt a jelentést. Az beszél arról, hogy Jézus Krisztus neve szent és kifejezi teljes lényét, és az egyház ünnepli ezt az isteni nevet. A Filippi Himnuszban hangsúlyozzák Jézus alázatát és Isten felmagasztalását. Jézus Krisztust fedezzük fel az életünkben és ismerjük el Őt az életünk Urának. A papokat pedig arra kéri, hogy szolgálatukat Jézus Krisztus nevében végezzék, mert Ő az Úr mindannyiunk felett, és az uralkodása az alázat és szolgálat példájával érhető el.
A szentségimádást követően bemutatott szentmisén Udvardy György érsek prédikációjában az érzelmeket és melegséget keltő karácsonyi élményekről beszélt, amikor az angyalok énekét halljuk és magunk is készítjük a jászlat. A folytatásban Jézus nyilvános működéséről, különösen a keresztelés pillanatárról fejtette ki gondolatait, amikor Jézus Simonra talál, ugyanis ebben a találkozásban már jelen van az egyház egészének kezdete, és azonnal megjelenik Jézus mint Messiás és Isten Fia. Az egyház mindvégig Jézus Krisztus föltámadásától kezdve hirdeti, hogy Ő az Isten Fia. A főpásztor felhívta a figyelmünket, hogy mindannyian Isten gyermekei vagyunk. Életünkben a szeretet és az Istennel való kapcsolatunk legyen mindennapos. Valljuk meg Jézus Krisztusról, hogy Ő Isten Fia, a Megváltó, és ismerjük fel saját méltóságunkat Isten gyermekeiként.
