Mindszenty József bíboros előtt tiszteleg október közepéig látogatható kiállításával a Boldog Gizella Főegyházmegyei Gyűjtemény.

Hétfő délelőtt ünnepélyes keretek között nyitották meg a Boldog Gizella Főegyházmegyei Gyűjtemény “Fidelissimus Pastor” című kiállítását, mely Mindszenty József egykori bíboros hercegprímás életútját és fehérvértanúságát mutatja be. A megnyitón a kiállítás kurátora, Kovács Gergely elmondta: a tárlat két fókuszpontjában Mindszenty bevonulása és ennek ellensúlya, a bebörtönzött és megkínzott mártír áll.

Dr. Márfi Gyula

Dr. Márfi Gyula érsek beszédében felidézte első találkozását Boldog II. János Pál pápával, akinek – mikor megtudta, honnan érkezett egyházmegyénk vezetője – azonnal eszébe jutott Mindszenty. Az érsek úr kifejtette: ha magyar borról beszélünk, mindenki a Tokajira asszociál, ha a magyar futball kerül szóba, Puskás neve az első, ha pedig a magyar püspökökről folyik az eszmecsere, Mindszenty József a leggyakrabban emlegetett főpap.

Dr. Navracsics Tibor

Megnyitó beszédében Dr. Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes emlékeztette hallgatóságát, hogy azok az évtizedek, amelyekben a bíboros élt, a magyar történelem legeseménydúsabb időszakát, a huszadik század esszenciáját alkották. A háborúk, diktatúrák, a Tanácsköztársaság és Trianon olyan meghatározó történések voltak, melyek mind elgáncsolhattak egy jellemet, Mindszenty azonban megalkuvás nélkül teljesítette küldetését.

Porga Gyula

Porga Gyula polgármester szerint az, hogy a „Fidelissimus Pastor” kiállítás Bécs után Veszprémben látható, jól illusztrálja a bíboros munkásságának határok nélküliségét, egyetemességét. Fontos észben tartanunk, hogy a történelem nagy személyiségei nem mesebeli figurák voltak, hanem itt éltek közöttünk, és tetteikkel így valós példát mutathatnak nekünk.

Dr. Kahler Frigyes

A megnyitó ünnepség végén Dr. Kahler Frigyes egyetemi docens vázolta fel a százhúsz évvel ezelőtt, Pehm József néven született későbbi bíboros életútját, aki 1917-ben Felsőpatyon hitoktatóként és káplánként kezdte pályafutását, majd két évvel később Zalaegerszegre került plébánosnak. XII. Piusz pápa 1944-ben nevezte ki Veszprém püspökévé.

A szülőhelye, Csehimindszent után a Mindszenty nevet felvevő egyházi méltóság a magyar történelem legsötétebb évtizedeiben is mindenkor kiállt az elnyomottak mellett. Érsekként a nyilasokkal szembeállva tiltakozott a zsidók elhurcolása ellen – emiatt 1944 novemberében le is tartóztatták, és csak fél évvel később, a szovjet csapatok bevonulásakor szabadult ki fogságából. Még ebben az évben esztergomi érsekké, majd bíborossá nevezték ki. A világháborút követő években következetesen fellépett a demokratikus rendszer szétzúzása, a deportálások, kitelepítések, és a politikai elit egyházellenes intézkedései ellen.

A bíboros tevékenysége egyre vállalhatatlanabbá vált a rezsim számára, ezért 1948-ban államellenes bűncselekményekkel gyanúsították meg és letartóztatták. Megkínozták, majd koncepciós perben életfogytig tartó fegyházbüntetésre ítélték. 1956-ban a forradalom kitörését követően magyar katonák szabadították ki. Rögtön neki is látott a meggyengített egyház újraszervezésének. A szabadságharc bukása után az amerikai nagykövetségen lelt menedékre. Az itt töltött évei során is folyamatosan kereste a lehetőséget, hogy a magyar katolikus híveknek a szabad vallásgyakorlás jogát kivívhassa.

1971-ben a pápa invitálására a Vatikánba utazott, majd egy hónap római tartózkodás után Bécsbe költözött. Ettől kezdve elsősorban az anyaországon kívül élő magyar hívek lelki üdvéért dolgozott, lelkipásztori utakat tett a világ magyarlakta területeire Kanadától Dél-Afrikán át Ausztráliáig. 1975-ben Bécsben hunyt el, végakarata szerint ideiglenesen a máriacelli kegytemplomban temették el, majd 1991-ben helyezték végső nyugalomra az esztergomi érseki kriptában.

forrás: http://vehir.hu/cikk/2012-08-20/huseg_megalkuvas_nelkul.html