Eleink valamit nagyon tudtak, megfigyeléseiket pediglen ránk hagyományozták. S, pár évtized múlva, mikor ők már nem e földön vándorolnak, az utókor igazat ad nekik. Kisboldogasszony ünnepén, Szűz Mária születésének napján a fecskék összegyűlnek, s megkezdik vándorútjukat, Délre költöznek. Szeptember 9-én, a reggeli órákban Alibánfát három-négy fecskeraj csivitelése ébresztette, ahogy a népi megfigyelések előre jelezték. A községben e napon tartották a templom- és falu nyilvános búcsúnapját. Az ünnepi szentmise délelőtt 11 órakor kezdődött a templomkertben felállított tábori oltárnál. Sömenek István lelkipásztor szentbeszédében arról szólt a jelenlévőkhöz, hogy bátran forduljanak Égi Édesanyánkhoz, mert Kisboldogasszony palástjában mindenki számára van hely. Bizalommal forduljanak ügyes-bajos
kéréseikkel hozzá; s imádságuk meghallgatásra talál. A szentmise a Pápai- és a Magyar Himnusz eléneklésével ért véget.
Horváth László
[simpleviewer gallery_id=”72″]