Idén is megünnepelték a Mosolygó Szűzanya főbúcsúját az osli kegyhelyen. Az ünnepi szentmise celebránsa és szónoka Márfi Gyula nyugalmazott veszprémi érsek volt augusztus 15-én.
Kétfelől is érkeztek gyalogos zarándokok a Hanság (a helyiek nyelvén: Hany) búcsújáróhelyére: észak és dél felől, Acsalagról és Kapuvárról. Utóbbiak csoportja vezette be a faluba a Fodor József polgármester kíséretében hintón érkező vendég püspököt a határban álló Szent Vendel-kápolnától. A végigénekelt és végigimádkozott út után, még a szentmise előtt a templomban köszöntötték a Szűzanyát a zarándokok.
Áhítattal borulok le e szent helyen, vigasztaló mosolyú szobrod előtt, örömünknek oka, Boldogságos Szűz Mária. Lelkem tele bűnnel és hibával, szívemet annyi gond és baj vérzi, de Te segítesz, Istennek szent Anyja.
Tavaly az eső, idén a hőség próbálta meg az ünneplőket, nemcsak a zarándokutat járva, de a szabadtéri szentmise idején is. Utalt erre szentbeszédében a szónok, Márfi Gyula is, mondván: itt vagyunk most, próbára tesz az időjárás, de majd elfelejtjük.
Amit nem felejtünk el, az a találkozás. Ahogy az apostolok sem felejtették el – és senki, akinek része lehetett benne – a Feltámadottal való találkozást.
És átadták nekünk, erről tettek tanúságot, amint Szent Pál is: „Mert mindenekelőtt azt adtam át nektek, amit én is kaptam: hogy Krisztus meghalt a bűneinkért az Írások szerint, eltemették, és harmadnapon feltámadt, az Írások szerint. Megjelent Kéfásnak, majd a tizenkettőnek. Azután megjelent több mint ötszáz testvérnek egyszerre, akik közül a legtöbben még élnek, egyesek pedig elszenderültek. Azután megjelent Jakabnak, majd valamennyi apostolnak. Mindnyájuk után pedig mint koraszülöttnek, megjelent nekem is” (1Kor 13,3–8).
Az osli kegyszobor hársfából faragott, festett alkotás; a Kisjézust jobb karján tartó Mária arca titokzatos és csodálatos derűt és örömet áraszt. Sok zarándok érkezett, sok ima hallgattatott meg e kegyhelyen is az évszázadok során.
Őseink hosszú századokon át ezen a helyen nyertek gyógyulást testi-lelki bajaikban. Hozzád jövök én is, minden kegyelem közvetítője, megígérem neked, édes Szűzanyám, hogy ezután Fiad törvényeit követem. Kérj szándékomban kegyelmet!
„Az égen nagy jel tűnt fel: egy asszony, kinek öltözete a nap volt, lába alatt a hold, fején pedig tizenkét csillagból álló korona” (Jel 12,1). Nagyboldogasszony ünnepének olvasmánya a Jelenések könyvéből szól évről évre. A nyugalmazott főpásztor homíliája első felében erre a hatalmas jánosi látomásra utalva a tizenkét csillagból álló korona egyik legismertebb megjelenési helyére emlékeztetett: az Európai Unió zászlajára. Felidézte, hogy 1955. december 8-án, éppen a Szeplőtelen Fogantatás ünnepén választották ki számos terv közül a ma is ismert zászlót: kék alapon kör alakban tizenkét arany csillag látható rajta. A tervező csak később fedte fel, hogy a Jelenések könyvének Asszonya, valamint a csodás érem inspirálta. Labouré Szent Katalin látomásában is megjelent a tizenkét csillagból álló korona, ez látható a Máriát mint a Szeplőtelen Fogantatást ábrázoló érem hátoldalán.
A nyugalmazott veszprémi érsek ezután Nagyboldogasszony ünnepének különböző perspektíváit sorolva vezette be az összegyűlteket az ünnep misztériumába.
Mária mennybevételének ünnepe a mennyország ünneplése.
Jézus feltámadása a legigazabb, a legfontosabb realitás. Akik találkoztak a Feltámadottal, nem tudták többé elfelejteni; egészen átalakította őket ez a találkozás.
Mária mennybevételének ünnepe a test ünneplése.
Soha ne feledkezzünk el róla, hogy testünk is feltámad majd az idők végén, egész emberségünk megdicsőül, ahogy az egész kozmosz átalakul, és megdicsőült változata lesz az új ég és az új föld, a mennyei Jeruzsálem (vö. Jel 21).
Mária mennybevételének ünnepe a nő, az asszony, az anya ünneplése.
Az Úr Jézus után egy asszony vétetett a mennybe testestül-lelkestül. Ez az ünnep a nő dicsérete. Különösen fontos üzenet ez napjainkban, amikor az egyformaságban hirdetik az egységet, holott az igazi egység a sokféleségben és az egyenlőségben van.
Prédikációját a Beatles Let it be című dalának felidézésével zárta Márfi Gyula, mely Mária igenjét énekli meg.
Sokan ünnepeltük együtt az idei osli búcsút, helyiek, közelről és távolról érkezettek, a találkozás örömében. Mária derűs arcára tekintettünk, gyógyulást, vigaszt, bűnbocsánatot kerestünk, hoztuk fáradtságunkat, félelmeinket, de szavakkal kifejezhetetlen örömeinket és hálánkat is.
Ajándékozz meg édesanyai mosolyoddal, hogy innen, a te osli szentélyedből egész életemre magammal vigyem a diadalmas krisztusi élet mosolyát. Tekints reám, szegény bűnösre imádságoddal, gyógyíts és vigasztalj, most és halálom óráján. Ámen.
A szentmise után körmenet, majd a templomba visszatérve oltárkerülés következett. A búcsú idén is az osli népvesperás eléneklésével zárult délután.
(A dőlt betűkkel szedett mondatok Jéger György az osli Mosolygó Madonnához szóló imádságából származnak.)
Magyar Kurír