A Szent Mihály Bazilika Főszékesegyház felszentelésének évfordulóját ünnepelték október 5-én, a vasárnap délelőtti szentmisét dr. Márfi Gyula érsek mutatta be. Az ünnepről előző nap hangversennyel emlékeztek meg, a Bazilika Szent Mihály kórusa adott koncertet most először gyermekkarral kiegészülve, a hangversenye Nagy Károly apátkanonok, a Bazilika plébánosa köszöntötte a jelenlevőket és megköszönte Zsilinszky Cecília karnagy munkáját. Beszédében visszaemlékezett a több mint száz évvel ezelőtti szentelésre és elmondta, mennyire fontosnak tartja, hogy a Székesegyháznak az egyházmegye szívének kell lennie.
A püspökséget alapító Géza fejedelem idejében épült Szent Mihály székesegyháza. Az Árpádok korában a városnak négy plébániája volt. A tatárjárásnál is nagyobb pusztítást vittek végbe Csák Péter hadai 1276 tavaszán. A török időkben a város 12-szer cserélt gazdát, 70 éven át nem volt mise a püspöki székvárosban. Sennyei püspök állíttatja vissza a székesegyházat, a káptalant, és kanonokjaival megkezdi a katolikus élet helyreállítását. Jezsuiták, ferencesek, piaristák váltják egymást a lelkipásztori munkában. 1703-tól vezetik az anyakönyveket. Bíró Márton 1752-ben újra életre hívja a plébániát. 1941-ig egyedül irányítja a lelkipásztorkodást. A kéttornyú, háromajtós székesegyház egyben a plébániatemplom is. Altemploma románkori eredetű a XI. századból. Szentélye gótikus a XIV. század végéről. Jelenlegi neoromán formáját az 1907-10-es restauráláskor nyerte. 1970-75-ben megújították külsejét, kibontva és bemutatva középkori maradványait.
A Székesegyházat 1910. október 5-én szentelte fel báró Hornig Károly veszprémi püspök.
[simpleviewer gallery_id=”661″]