A tárlat Mudrák Attila, az esztergomi Keresztény Múzeum fotóművészének a Keresztelő Szent János tiszteletére benedikált fatemplomban a védőszent életéből vett részleteket megjelenítő 14, valamint az Árpád-házi szenteket ábrázoló 52 festményéről készült fotóiból mutat be reprezentatív válogatást. A festmények Thurzó György nádor megrendelésére készültek – mind késő-reneszánsz stílusban született alkotások.
A kiállítást a magyar–lengyel barátság jegyében kívánták megrendezni – tájékoztatta az egybegyűlteket bevezetőben Udvarhelyi Erzsébet, a Boldog Gizella Főegyházmegyei Gyűjtemény igazgatója. Utalt arra, hogy a két nép, a két nemzet egymást a történelem folyamán sokszor és sokféleképpen segítette.
Szent István király 975 éve ajánlotta a Boldogságos Szűz oltalmába hazánkat: az országfelajánlás egy családba kovácsolta a Kárpát-medence népeit, nemzetiségeit. A magyar és különösen az 
Árpád-házi szenteknek egyetemes küldetésük van. E történelmi összetartozásról vall a tárlat, mely a történelmileg egykor a Magyar Királysághoz tartozó, majd a Trianonban Lengyelországhoz csatolt Árva vármegye területén lévő Kisárva fatemplomába kalauzolja el a látogatókat – ismertette Udvarhelyi Erzsébet.
Roman Kowalski, a Lengyel köztársaság magyarországi nagykövete az ünnepség díszvendégeként örömét fejezte ki, hogy a veszprémi vár területén Szent Imre gyönyörű templomában megrendezték a kiállítást. Tréfásan kifejezte: nem is tudatosodott benne, hogy Lengyelországban létezik egy „Kis-Magyarország” ma is, amelyet a lengyelek is zarándokhelyként tisztelnek, óvnak. Kifejezte: reménykedik abban, hogy nem kell majd visszaadniuk, továbbra is közösen őrizhetik mint magyar-lengyel közös nemzeti és katolikus örökséget. Utalt arra, hogy a lengyelek most éppen a szomorú emlékű „lengyel szeptemberre”, országuk Hitler általi 1939-es lerohanására emlékeznek, s arra, hogy e szörnyű helyzetben a magyarok megnyitották a határokat a lengyel menekültek előtt.
A kiállítást Mail József, a Veszprémi érsekség gazdasági helynöke nyitotta meg. Ünnepi beszédében kiemelte: a nagyvilágban – nem csak a Monarchia egykori területein – sok helyütt lehet találkozni a magyar szentek ábrázolásaival, de olyan templommal, ahol a falakon a magyar szentek ilyen sokasága látható, mint a kisárvai fatemplomban, még nem találkozott. E szentek szimbolikus értelemben a magyar nép tiszteletbeli konzuljainak is tekinthetők az Úristen előtt és a nemzetek közötti kapcsolatokban is. Talán több eredményt is tud elérni népünk e szentek közbenjárásával, mint a gyakran gyengének bizonyuló diplomáciai tevékenységünkkel – fogalmazott Mail József. Méltatta a kiállítást, amely igazán szakrális; témájában, ábrázolásmódjában, üzeneteiben és a helyszínében is, hiszen egy templomot mutat be egy templomban, s így sokszoros kommunikációt fejt ki. Mudrák Attila fotóművész képei valósággal megelevenítik a kisárvai templomot. Úgy érezhetjük, mintha ott járnánk közös szentjeink szakrális közelségében.
A megnyitó ünnepségen közreműködött Veresné Petrőcz Mária énekművész, XIII. századi ismeretlen magyar szerző Szent István királyról írott versével Csanád Béla fordításában, Berkesi Sándor dallamával és Szent László- népénekekkel.
A rendezvény az érseki palotában folyatódott, ahol Udvarhelyi Nándor történész, a Kárpát-medencei magyar emlékek kutatója tartott előadást, Magyar szentek Dél-Lengyelországban címmel. A történész A magyar szentek temploma – Felső-Árva magyar kincsestára című kötetét (Kairosz Kiadó) is bemutatta.
Az előadás bevezetőjében Márfi Gyula érsek emlékeztetett, hogy a Katolikus Egyházban számos magyar szentnek kiemelt tisztelete van. Megemlítette Árpád-házi Szent Erzsébetet, Szent István királyunkat, Skóciai Szent Margitot, Prágai Szent Ágnest, Portugáliai Szent Erzsébetet.
Udvarhelyi Nándor színes, képekkel illusztrált előadásában olyan közös – magyar és lengyel – szentekről is beszélt, akiket alig-alig ismerünk, pedig példaképeink lehetnének. Az Árpád-házi szentek mellett papok, püspökök, szerzetesek, remeték sora idéződött fel, valamint a könyvben szereplő kegyhelyekről, emlékhelyekről tartott ismertetést a szerző.
Toldi Éva/Magyar Kurír