Tornavölgyi Krisztián plébános a szentmise kezdetén köszöntötte a főpásztort és a híveket, és örömét fejezte ki, hogy a háromnapos lelkigyakorlatba is sokan bekapcsolódtak. Különösen fontos ez az idei alkalom, hiszen előző este arra is emlékeztek, hogy Szent Margit 750 évvel ezelőtt, 1270. január 18-án költözött az örökkévalóságba.
Szentbeszédében a főpásztor Árpád-házi Szent Margit erényeit állította példaként elénk. Szentként tiszteljük, mert a krisztusi erényeket fedezzük fel az ő életében és cselekedeteiben. Ezek az erények az imádság, a szolgálat, a vezeklés és az engesztelés. Ezek nem olyan erények, amelyek idejétmúltak lennének. Ezek a krisztusi erények az ő életén átragyognak, erősítenek és bátorítanak bennünket több száz év távlatából is – mondta az érsek. Három gondolatot emelt ki Árpád-házi Szent Margit erényeivel kapcsolatban.
Felfedezhető benne készség a jóra, az Atya akaratának a teljesítésére. Az Atya szeretetének a megismerésére, hogy Krisztus életét tudja élni. Saját lelkét, lelkiismeretét tanulmányozva eljut az Istennek az ismeretére, ezáltal a saját vágyainak a nevelésére is eljut. Fölismeri mi Isten akarata, amit kíván és képes saját lelkületét formálni és saját vágyait is ennek megfelelően átalakítani és nevelni. A készség a jóra egyetlen szóban nyilvánul meg: akarom – hangsúlyozta a főpásztor. Akarom, amit az Isten, mert ez jó. Akarom, amit az Atya elém tár, mert ez az én életem. Akarom, amit Jézus életében, csodáiban, tanításaiban felfedezek. Akarom, amit a saját életem bármely pillanatában Isten akaratának felismerem. Nem eltűröm, nem elviselem, nem elszenvedem, hanem akarom. Ebben az akaratomban kifejeződik a fiú magatartása. Jézus Krisztusnak, aki engedelmes volt, aki az Atya szeretetével jött közénk, aki az emberi élet méltóságát ragyogtatta föl számunkra és megnyitotta számunkra az örök élet útját. Akarom tehát a saját lelkiismeretem, vágyaim nevelését, mert ebben Istennek a jóságát az akaratát fedezem fel. Azért akarom, mert bízom az Istenben, hiszem , hogy amit Ő nem kínál az jó. Kiemelte: ez a bizalom ragyog Árpád-házi Szent Margit életében.
Margit életében látjuk a tevékeny szeretet erejét. Vállalja népének a szolgálatát, amikor felismeri a szülői döntést és ennek következményét, akkor nem lázad ez ellen, nem próbálja kikerülni, hanem egyszerűen belesimul abba. Nem önmagáért, nem önmaga hősiességéért, még csak nem is valami hamis szülői tisztelet okán, hanem azért, mert hiszi az egyszer kimondott Istennek adott szó az teremtő erővel bír – emlékeztetett György érsek. Isten a hűséget nem vonja vissza. Isten, amikor az ember felajánlja a maga hűségét, akkor azt elfogadja, Ő mindig hűséges akar maradni. Nem kételkedik, nem bizonytalankodik, nem szab határt, nem szab feltételt, hanem mindig hűséges marad. Ehhez az isteni hűséghez igazítja saját maga döntését. Krisztust, az alázatost ölti magára, aki isteni mivoltát, Istennel való egyenlőségét föladja és velünk, emberekkel azonosul. Jézus arra tanít bennünket a szeretet mértéke a kereszt.
– Amikor már nincs mód, nincs lehetőség méricskélni, nincs mód és lehetőség magamból valamit adni, mert magamat kell adni, magamat akarom adni. Ezért a szeretet, a krisztusi szeretet, az sok esetben fájó szeretet és nem lehet ott a határ ameddig nekem nem fáj. A határ az, amely Krisztushoz tesz hasonlóvá -figyelmeztetett a főpásztor. Ezt láttuk Margit életében.
A harmadik gondolat, amit szeretnék átnyújtani-mondta a főpásztor-, az az Ő imádságos léte. Jelen lenni az Isten számára az imádságban, a szolgálatban, az engesztelésben és a vezeklésben. Nincs egyetlenegy olyan cselekedet sem az ember életében – ami Krisztusból fakad – amit el kellene rejteni az Isten előtt, ami ne lenne fontos az Atyának. Nincs egyetlenegy olyan cselekedet sem, ami ne kívánná meg, hogy Isten előtt álljak őszintén és tisztán. Az ima él. Az imádságban útmutatást erőt kapok és új látásmódra teszek szert. Isteni látásmódra, isteni dimenzióra, amit önmagamtól nem lettem volna képes elnyerni, kigondolni, kialakítani. Csak az imádság képes formálni bennünket krisztusi lelkületűvé és az imádság tesz bennünket bátorrá a jóra – buzdított György érsek. Az imádság adja meg a bátorságot az Isten akaratának a keresésére, nem félve, nem rettegve: vajon mi lesz? Nem lesz túl nehéz, eleget tudok neki tenni? Az imádság bátorságot ad, Isten előtt állok, Istenben akarom szemlélni önmagamat, dolgaimat kapcsolataimat életemet. Bátorságot ad a jóra, mindig készségessé tesz minket a szolgálatra.
– Ez a három erény, amit most kiemeltem, a készség a jóra, a tevékeny szeretet gyakorlása, az imádság. Ezek olyan alapvető krisztusi magatartásformák, amelyek kell, hogy bennünket jellemezzenek és a szentek ebben segítenek bennünket. Hiszen erre van szükség mindennapi életünkben. Erre van szükség azért, hogy a közösségeink élni tudjanak. Isten segít bennünket a szentek példájával, hogy legyen bátorságunk minden nap jobbnak lenni áldozatot hozni emberért és Istenért, a közösségért a nép javára. Köszönjük meg Margit példáját, és ösztönözzön az Ő példája bátor, isteni cselekvésre mindannyiunkat. Hogy ma is és holnap is számtalanszor legyen okom, módom, lehetőségem kimondani: akarom Isten akaratát, mert ez jó – zárta homíliáját az érsek.
