A tanácskozáson 16 országból több mint 70 fiatal teológus vesz részt, a legfontosabb téma pedig a kontinens jövőjének vizsgálata. A három napos esemény a Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskola szervezésében, a Veszprémi Érseki Főiskola, a Veszprémi Főegyházmegye közreműködésével és az EKF támogatásával kerül megrendezésre.
Az ünnepélyes megnyitón Dr. Udvardy György érsek metropolita úgy fogalmazott: a teológia kompetenciája és felelőssége a jövő vizionálásával kapcsolatban igen nagy, hiszen nem emberi víziót keresünk, nem valamiféle aktuális társadalmi kérdés megoldásához keresünk megfelelő módszereket, hanem Isten vízióját akarjuk megragadni, megismerni. Isten víziója pedig az ember, az ember üdvössége.
A zsidó-keresztény kultúra jelentősége, a hitoktatás lehetőségei és általában a kontinens jövője, ezek a kérdések is napirendre kerülnek a Veszprémi Érseki Főiskolán megszervezett nemzetközi konferencián. A három napos tanácskozáson a fiatal teológusok plenáris üléseken vesznek részt, valamint szekcióbeszélgetések keretében vizsgálják meg hitéleti szempontból is a felmerülő kérdéseket. A rendezvény része az 1980-ban alapított Európai Katolikus Teológiai Társaság e témában elindított konferenciasorozatának. Számos szempontból megkérdőjeleződnek azok a társadalmi struktúrák, formák és szerkezetek amik eddig jellemezték Európát, erről is szólt a házigazda intézmény vezetője. Sebestyén József rektor szerint ezért is fontos látni, és meghallgatni azt, hogy a fiataloknak milyen a jövőképe.
A fiatalok nyitottak a jövőre, a teológusnak pedig feladata, hogy önmagát és kapcsolatait, a világot értelmezni tudja Isten szemén keresztül, erről pedig dr. Udvardy György beszélt. A főegyházmegye főpásztora szerint a következő generáció új kérdéseket és új módon tud megfogalmazni és ez segíti az egyházat is. A kontinens és maga az európai unió is válaszút előtt áll, erről is beszélt a konferencia nyitóelőadásában dr. Navracsics Tibor. A területfejlesztési miniszter szerint három lehetséges út áll az unió előtt: az egyik, hogy gazdasági közösségként tekintünk az Európai Unióra, és nem fogalmazunk meg politikai elvárásokat vele szemben. A másik lehetőség, hogy államfejlődésként gondolunk az unió jövőjére, amelynek végcélja a föderatív államok közössége és a politikai egység. A harmadik – általa is előnyben részesített modell –, hogy elsősorban kulturális közösségként fogja fel az uniót, amelynek tagjait az európai kultúra köti össze, és alulról szerveződve, a közösségek közösségeként működne a jövőben. A miniszter szólt arról is, hogy Európa – akár vallási akár kulturális szempontból vizsgáljuk – egy keresztény kontinens, és a görög, a római, és a zsidó-keresztény kultúra különbözteti meg a világ többi részétől.
Augusztusban Pécsett szintén hasonló témában tartanak majd tanácskozást a szervezők. Ott kétszáznál is több teológust várnak majd.
