Krakkó városában a sok érdekesség és a történelmi lengyel-magyar emlékeket idéző pillanatok legnagyobb emléke a vár, a Wavel, ahol nemzeti szentjüknek Szent Stanislawnak ereklyéjét őrzik, de megtaláljuk Szent Kinga és Báthory István síremlékeit és ereklyéjét is. A székesegyház falai között hangzott fel Szent Kinga oltára előtt az ősi magyar himnusz a zarándokok ajkáról. A főtéren a Mária templom csodálatos szárnyas oltára, a posztóház mind egy-egy emléke a zarándoklatnak. Délután a zarándokút az Isteni Irgalmasság Szentélyébe vezetett, ahol az Irgalmasság Anyja Nővéreinek Kongregációja rendházában megtekintették Szent Fausztina celláját, majd az 1942-ben Adolf Hyla által festett, a krakkói kolostor számára készült ún. krakkói irgalmas Jézus képet, és imádkozhattak Szent Fausztina ereklyéje előtt. Szent Fausztina nővér (1905-1938) kapta meg a kinyilatkoztatást az Isteni Irgalmasság terjesztéséről. A Bazilikát 2002. augusztus 17-én, Szent II. János Pál által szentelte fel, aki ekkor az egész világot az Isteni Irgalmasságnak ajánlotta. Itt kell megjegyezni, hogy a Fausztinát a 2000-es jubileumi évben avatta szentté és ekkor rendelte el, hogy húsvét második vasárnapja legyen az Isteni Irgalmasság vasárnapja. A templom egyik érdekessége a bazilika alatti részben a különböző országokból érkező zarándokok számára tervezett 5 kápolna, amelyek közül az egyik magyar. A kápolna teológiai-művészeti koncepcióját Puskás László görög katolikus pap és festőművész dolgozta ki és készítette el feleségével, Nadiával együtt 2003-2004 között, külön érdekesség a veszprémi főegyházmegyés hívek számára, hogy mindezt Monostorapátiban lévő otthonukban. A díszítés mozaiktechnikával készült, a képeken közös, lengyel-magyar szenteket és boldoggá avatottakat láthatunk, köztük a veszprémi Boldog Ilonát és a boldoggá avatásra váró litéri vértanú lányt, Bódi Mária Magdolnát. A kápolna a Szentek közössége nevet kapta. A Magyar Katolikus Egyház adományaként 2004. október 9-én szentelte fel Erdő Péter bíboros, prímás, Esztergom-budapesti érsek a Magyar Katolikus Püspökkari Konferencia számos tagjának jelenlétében.
Szentbeszédében a főpásztor az Isteni Irgalmasságot párhuzamba állította a szeretet fogalmával. Az irgalmasság testi cselekedeteinek gyakorlásával a három szeretetfajta (erosz, fília, agapé) közül az agapét, a legmagasabb rendű szeretet gyakorolhatjuk. Innen a Szent János Pál-templomba vezetett a zarándokok útja, melyet 2013. június 23-án szentelt fel II. János Pál pápa volt titkára, Stanisław Dziwisz krakkói érsek. A templom a „Ne féljetek!” II. János Pál Központban található. A Papi kápolnában helyezték el az eredeti sírkövet, amely a lengyel pápa sírját fedte a római Szent Péter-bazilikában. A falakat mozaikok díszítik, melyeket egy szlovén jezsuita szerzetes, Marko Ivan Rupnik tervezett – ez a szerzetes készíti a gazdagréti Szent Angyalok templom mozaik díszítését is.
Folytatjuk…
