Ma, amikor a már mennybe jutott szenteknek, az üdvözült hívek közösségének, a diadalmas egyháznak a közbenjárását kéri a földön élő lelkeket egybefogó küzdő egyház, kérjük a Szentlélek Úristent, hogy szítsa fel Isten népének minden tagjában a szentté válás vágyát – buzdította a híveket a szertartás kezdetén a főpásztor. A II. Vatikáni Zsinat egyik legjelentősebb megállapítása volt, hogy az Egyházban minden ember meghívást kapott az életszentségre – nemcsak a püspökök, a papok és a szerzetesek, hanem minden hívő lélek, mutatott rá. Korábban Szalézi Szent Ferenc és Avilai Szent Teréz is hirdette már ezt, hangsúlyozva, hogy a világi szolgálatban, világi munkakörökben és életállapotban – házas emberként is – lehetséges az életszentség legmagasabb fokára is akár eljutni a híveknek.
Szentbeszédében ezúttal a magyar szentekről emlékezett meg a főpásztor. Azokról is, akik idegenben váltak szentté, Istennek tetsző életükkel, szolgálatukkal, s azokról is, akik idegenből érkeztek, de hazánkban éltek és a keresztény Magyarországért, felemelkedésért dolgoztak, áldozták életüket. A keresztény világegyházban ma a legismertebb az ünnepelt magyar szentek sorában Árpád-házi Szent Erzsébet. Halála, azaz égi születésnapja alkalmával minden évben november 17-én őt ünnepli a Katolikus Világegyház. Kiemelte népszerűségére utalva, hogy három évvel halála után, szentté avatásának szertartására a XIII. századi Európában már egymillió ember gyűlt össze őt ünnepelni (pedig akkor még a földrész népsűrűsége is más volt, a közlekedés is nehézkes volt s a mai értelemben vett hírközlési eszközök nem léteztek). Második legismertebb szentünk Szent István király, akinek megünneplése azonban nem kötelező jellegű a világegyházban. Majd sorra vette az Európában ismert, tisztelt további magyar szenteket, így szólt többek között Skóciai Szent Margitról – Szent István és Boldog Gizella unokájáról –, Portugáliai Szent Erzsébetről, Prágai Szent Ágnesről, továbbá a IV. században Pannóniában, a mai Szombathelyen született Szent Mártonról (aki a világon a legismertebb, legnépszerűbb szent évszázadok óta, tiszteletére épült a legtöbb templom), Kapisztrán Szent Jánosról, Boldog Gizelláról, 
Szent Adalbertről, Szent Gellértről. Megemlékezett a közismert Árpád-házi szentekről; Szent Imréről, Szent Lászlóról, illetve IV. Béla király leányairól, Szent Margitról, Szent Kingáról, akit ma Lengyelország védőszentjeként is tisztelnek (akinek Küngösön épül most első magyarországi temploma), Boldog Jolánról és Konstanciáról. Továbbá a kassai vértanú szentekről, valamint Boldog Mórról, Boldog Özsébről. Külön emlékezett a kissé elfelejtett Boldog Ilonára, aki a veszprémi domonkos kolostor alapítója volt (ahol Szent Margit nevelkedett), s akiről ünnepi kiállítással, előadással emlékeznek majd meg Veszprémben közelgő névünnepére készülve. Végül említést tett korunk magyar szentjeiről és azokról, akiknek folyamatban van a boldoggá avatása.
A szentmise a Mindenszentek litániájával zárult, majd Halottak napjára készülve, imádsággal és énekes áhítattal levonult a papság a hívek kíséretében a bazilika altemplomába, a kriptába, ahol az érsek hagyományos szertartás keretében megáldotta a halottak nyughelyét és közösen imádkoztak a megboldogultak lelki üdvéért.
Toldi Éva/Magyar Kurír