A Balatoni Szövetség és a Nők a Balatonért Egyesület immár hatodik éve meghirdetett közös rendezvényén adták át a meghirdetett pályázatra érkezett 18 pályázat közül a legjobbak díjait.
A Balatoni Szövetség különdíját a vonyarcvashegyi Szent Mihály-kápolna felújítása kapta, amelyet a Veszprémi Főegyházmegye tervezői, Kisberzsenyi-Nagy György és Zöldi Sára nevéhez fűződik.
A Balaton egyik ikonikus épülete a vonyarcvashegyi Szent Mihály kápolna, melyet hazánk egyetlen halászkápolnájaként is tartanak számon.
A Szent Mihály domb egy 136 méteres dolomitképződmény, mely valaha sziget volt.
A 13. században a dombtetőn kis vár épült, amely a történelem viharában, a kis kápolnát kivéve, szinte teljesen megsemmisült.
A néphit szerint a kápolnát 1729-ben építtette az a 40 halász, akik szerencsésen megmenekültek egy pusztító balatoni viharból. A kápolnához fűződő legenda mese és valóság keveredése.
A műemléki védelem alatt álló épület környékéről gyönyörű kilátás nyílik a Keszthelyi-hegységre és a Balatonra, a keszthelyi öböltől a berényi partokig, de csodálatos a kilátás a „tanúhegyekre” Szigligettől Badacsonyig. E táj csodálatos szépsége, a kápolna és legendája sok írót és költőt megihletett, így vált mindez együtt a Balaton egyik emblematikus helyévé.
Ezért is volt nagy öröm felfedezni a beérkezett pályázatok között a vonyarcvashegyi Szent Mihály kápolna felújítását.
Az építészek, Kisberzsenyi-Nagy György DLA felelős tervező és Zöldi Sára tervező munkájukat példaértékű módon, kellő szakmai alázattal, jelentős szakági társtervezői kört kialakítva, bevonva készítették elő. Műemléki és építéstörténeti szakvélemény, faanyagvédelmi szakvélemény, faldiagnosztikai szakvélemény, restaurátori kutatási dokumentáció alapján megállapításra került, hogy a kápolna az elmúlt évtizedekben több helyreállításon keresztül változott, melyek nem feltétlenül kedvező beavatkozások voltak.
Az építészeti megoldást a dokumentációban így összegzik a tervezők: „A felújítás célja egyrészt a kápolna időbeni alakulásának olvashatóvá tétele az arányos összkép megőrzésével, másrészt a középkorban épült, majd többször átépített, bővített ház építészeti minőségének egyben tartása a megismert építeszettörténeti információk alapján.”
A felújított kápolnát látva megállapíthatjuk, mindezt sikeresen teljesítették. A torony építészeti megjelenése változott, egyfelöl geometriája módosult, a rendelkezésre álló archív felvételekre támaszkodva, zömökebb arányú lett, másfelöl a külső megjelenése a korábbi periódusokra jellemző fehér köntöst öltötte fel. Ezzel az épület tájba illesztését is elérték a tervezők, akár csak a piros kerámiacserepet felváltó zsindelyfedéssel, mely szerkezeti okok miatt is előnyösebb megoldást eredményezett, hozzájárulva ahhoz, hogy – a tetőszerkezet újjáépítését követően – az 1901-ben épített, utólagos támpillérek most elbontásra kerülhettek.
A korhű megjelenését eredményező vonyarcvashegyi Szent Mihály kápolna felújítása a Balatoni Szövetség különdíjában részesül.
Az elismeréshez szeretettel gratulálunk!
Vonyarcvashegy Szent Mihály kápolna és felújítása
A kápolna és tágabb környezete a nyugat balatoni régió egyik kiemelt jelentőségű helyszíne. A domb megszentelt hely, természeti adottságai miatt egyedülálló, sok történet és helyi legenda kapcsolódik hozzá, valamint a dombtetőhöz közeli egykori temető révén fontos kegyeleti hely is.
A Balaton északi partján második helyen áll az esküvői helyszínek között, népszerű kirándulóhely, számos kulturális rendezvény helyszíne is egyben.
A domb története egészen a római korig nyúlik vissza. A kis földterület egykor a Balaton szigete volt, amely a földmozgások során emelkedett ki és vált a szárazföld részévé. A római időkben a dombtetőn valószínűleg egy őrtorony állt, a XVI. században pedig a Györöki vár magaslata lehetett a Szent Mihály-domb. A kápolna XVII. századi létét egy barokk freskótöredéken látható évszám (1622.) is bizonyítja.
A vonyarcvashegyi Szent Mihály kápolna hazánk egyetlen fogadalmi halászkápolnája.
A legenda szerint 1729 telén 46 halász indult a vonyarci partok előtti Balaton jegére, hogy a jeget meglékelve halat fogjanak. Nagy szél támadt, a jégtáblákat összetörte, a hajót felborította és a halászok egy nagy jégtáblára szorultak. Hat közülük – akik megpróbálták a halászhajót megmenteni – a jeges vízbe fulladtak. A jégtáblán összekapaszkodó negyven halász Isten és Szent Mihály arkangyal segítségét kérte, végül a hullámok a domb lábához sodorták őket. Hálából megmenekülésük miatt fogadalmat tettek, és a dombon álló romos kápolnát Szent Mihály tiszteletére újjáépítették.
A XVIII. század második felében keszthelyi ferences barátok éltek itt, alamizsnából éltek, lakhelyük pedig barlangokban volt. A remetelakások valószínűleg a domb keleti oldalán voltak, ám mára ezeknek nyoma sem maradt.
A Kápolna mellett egy régi temetőhely található, így a dombra felsétálva régi sírok, sírkövek adnak sejtelmes hangulatot az útnak. Az út mellett találjuk a 40 halász emlékhelyét. A dombról gyönyörű kilátás nyílik a Keszthelyi-hegységre és a Balatonra, a keszthelyi öböltől a berényi partokig, de csodálatos a kilátás a „tanúhegyekre” is Szigligettől Badacsonyig.
A Szent Mihály Kápolna több ütemben nyerte el jelenlegi állapotát. Az eredeti építés pontos ideje nem ismert. A legfrissebb kutatások eredményei alapján mar az 1600-as évek első felében állt az észak-nyugati egysége, a szentély rész. A rendelkezésre álló dokumentumok alapján az épület legalább 3 egységben készülhetett, valamint többszöri átépítésen esett át.
A Szent Mihály kápolna felújítása 2023-ban
A kápolnával kapcsolatban készült szakvélemények megállapították, hogy szükséges a kápolna statikai megerősítése, illetve a tetőszerkezet felújítása, cseréje, valamint a homlokzat rendbetétele a tető felújításával egy időben. A belső tér tekintetében legfontosabb feladat a falak sótalanítása és a secco falfestmények megmentése, restaurálása.
A külső felújítás építészeti célja az egykori összhang megteremtése, a sérült szerkezetek teljes és időben tartós helyreállítása. A felújítás során az épület tömege nagy mértékben nem változott, összképében finomodott, felületei megújultak, figyelembe véve annak műemléki értékeit és a szakszerűen kivitelezhető anyagok tulajdonságait.
A felújítás célja egyrészt a kápolna időbeni alakulásának olvashatóvá tétele az arányos összkép megőrzésével, másrészt a középkorban épült, majd többször átépített, bővített ház építészeti minőségének egyben tartása a megismert építészettörténeti információk alapján.
Az első felvetésre az épület felületi textúráját alakítottuk különböző kidolgozottságúra, ami távolról egyben lévő tájszerű összhatást rajzol, viszont közelről jól olvasható rétegeket vázol.
A második felvetés a többszöri átépítés, bővítés okán kibillent építészeti viselkedést rendezte, az épület viszonyát környezetével, illetve saját magával. A középkori épület aránya és léptéke teljesen átíródott a mögöttünk lévő 150 évben. Hossza és magassága a korábbi arányos tömeget megkérdőjelezhető módon írta át és léptéke a domb nagyságát tekintve aránytalanul megváltozott. A mostani felújításban érintett homlokzat, torony, kápolna és sekrestye fedés felületi megjelenése, tömegformálása a kialakult épület alapkontúrját megtartva kívánja a kibillent egyensúlyt stabilabb helyzetbe hozni.
A falazott szerkezeteket, beleértve a tornyot is különböző felületi textúrával, de egyöntetű fehér színnel terveztük és építették meg. Célunk az épület tájban való viselkedéséből fakadó helyzet minél hitelesebb alakítása. A kápolna világítótoronyként áll a Balaton és a keszthelyi hegység határán, amit körben több tízkilométeres távolságból látni. A felújítás itt az anyagában fehér torony építésével operál, ami a környező örökzöld fák teréből pont-szerűen emelkedik ki. A kápolna tetősíkja a fenyők lombkorona szintjével azonos magasságban van és az azokhoz való hasonulást szeretné elérni. A tervezett zsindelyfedés, mind felületében, mind színében, illetve a patinásodását tekintve ebbe a meglévő állapotba és helyzetbe organikusan épül be.
A felújítás első ütemében a kápolna teljes külső rekonstrukciója történt, a kivitelezési munka 2023. augusztusában fejeződött be.
A Miniszterelnökség kezelő szerveként eljáró Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt., mint Támogató a „Vonyarcvashegyi Szent Mihály kápolna felújítása” projekt megvalósításához szükséges forrást az EGYH-EOR-20-P-0121 és az EEÖR-KP-1-2021/1-001461 támogatói okirat keretében Gyenesdiás Római Katolikus Plébánia, mint kedvezményezett részére biztosította. A fejlesztés a Veszprémi Főegyházmegye közreműködésével és anyagi támogatásával valósult meg.
