Szeptember utolsó vasárnapjára esik Fogolykiváltó Boldogasszony ünnepe, amit a török idők óta megtartanak Búcsúszentlászlón. Bécs török uralom alóli felszabadítása után, 1683. szeptember 24-én a visszavonuló török sereg 3200 foglyot vitt magával, akik csodás módon kiszabadultak a fogságból, erre emlékeznek.
Az idei alkalomra az esős idő ellenére közel ezren zarándokoltak el a kegytemplomba. Számos környékbeli és távolabbi településről, de még a Vajdaságból is érkeztek zarándokok, csoportok. A reggel 9 órakor kezdődő búcsúi szentmisét Tornavölgyi Krisztián érseki irodaigazgató atya, majd a 11 órakor kezdődőt Dr. Takáts István érseki általános helynök atya mutatta be, amelyen jelen voltak a Keszthely–Zalaszentgróti Esperesi Kerület papjai, a szentmise áhítatát a Magyar Honvédség Légierő Zenekarának közreműködése emelte, Katona János ezredes vezényletével.
Takáts István érseki általános helynök atya homíliája kezdetén Szűz Máriára hívta fel a figyelmet, biztos eszünkbe jut az, hogy Mária nem tett olyan rendkívüli dolgot életében. Nem választotta ketté a Vörös-tengert, mint Mózes, nem térített meg nemzeteket, mint Szent Pál apostol nem adta oda mindenét a szegényeknek, mint Szent Ferenc, nem tett rendkívüli csodákat, mégis a legnagyobbat tette, amit tenni lehetett, mivel a legnagyobb ajándékot a világnak adni tudta. Nyitott volt az Isten meghívására és együttműködött azzal, mint ahogyan minket is meghív arra, hogy mi mindannyian együttműködjünk vele, hogy szeretetének művében együtt munkálkodjunk. Hiszen tudjuk, hogy Isten soha nem nélkülünk, s helyettünk, hanem velünk és általunk szeretné ezt a világot szebbé tenni, és ott, ahol vagyunk. Helynök atya beszédében azt kívánta, hogy ez a búcsú, bár nem napfényben telik, de a szívünkben mégis sok örömet tudjon adni. Jó túllátni az esőn, meg az álldogáláson, és hinni azt, hogy igen, ez a mai nap is alkalom arra, hogy Máriát úgy tiszteljük, hogy egyben követni is tudjuk. Merjünk először igazi önmagunkkal találkozni, hogy az Isten lát minket, merjünk közel engedni magunkhoz, hogy végtelenül értékesnek, szeretetreméltónak lát az Isten.
Sok minden változik, pozíciók, helyzetek, anyagi megítélés, az emberek részéről a megítélés, változik fiatalság, öregség, betegség, egészség ritmusa az életünkben, egy dolog soha nem fog változni. Én vagyok az, akit szeret az Isten. S ha ebből indulok ki, minden nap egészen mást fogok megtapasztalni. Pont úgy, ahogy Mária engedi, hogy ennek valósága megérintse a szívét. Fontos, hogy a mindennapokból ne hiányozzon a mosoly, amit Isten betervezett általunk, és amit csak mi tudunk adni, az a köszönet, hála, nagylelkűség, szeretet, amivel Isten szeretné ezt a világot gazdaggá tenni, és akkor a legnagyobb csoda úgy, mint Máriánál, általunk is valóság lehet. Isten elérkezik hozzánk, Isten szeretetének művében mi is főszerepet fogunk kapni, és általunk ez a világ is gazdagodni és gyógyulni tud.
A szentmise záró áldása előtt Todor Szabolcs plébános atya megköszönte helynök úr szolgálatát, hogy Márián keresztül meghívott mindenkit arra, hogy életünket átgondoljuk és ehhez formálódva éljük mindennapjainkat. Szabolcs atya köszönetet mondott Tornavölgyi Krisztián atyának és mindenkinek, aki részt vállalt az esemény megszervezésében, valamint hálás szívvel köszönte meg mindenki részvételét az ünnepen. Az ünnepélyes búcsúi szentmisén részt vett Nagy Bálint beruházásokért felelős államtitkár, a térség országgyűlési képviselője, valamint Molnár Gyula, Búcsúszentlászló polgármestere is.
