A Veszprémi Érsekség Családpasztorációs Irodája az idén újra jelentkezett a Magyarország kormánya által 5 éve újjászervezett Erdei vándortábor programjába a Reményforrás Egyesületen keresztül. Tavaly még kevesebb, az idén már 22 kilenc és tizenhat év közötti gyermek és három kísérő felnőtt vágott neki az egyhetes erdei, nomád túrának. Ezzel a programmal is a családok támogatása volt a cél: egyrészt segítve a szülőket gyermekeik nyári felügyeletének megoldásában, másrészt a nehezebb sorsú családok gyermekeinek anyagi támogatást nyújtva lehetőséget biztosítottunk a részvételre. Mindezeken túl pedig éltünk az állam által kínált remek programmal úgy, hogy ebbe is beépítettük keresztény értékrendünket.
Három szálláshelyen két-két éjszakát töltöttünk el a gyerekekkel katonai sátrakban, minden másnap kellett továbbmennünk nagy hátizsákjainkkal a következő táborhelyre, a többi napon körtúrákat tettünk a környéken. A legkisebbek is hősiesen cipelték a nehéz csomagokat és tették meg a napi 10-15 kilométert. Napjainknak keretet adott a reggeli közös ima és ének, valamint az esti hálaadó kör, imádsággal és énekkel zárva. Mivel végig az erdőben voltunk, távol minden lakott településtől, ezért vasárnap a gyerekek közreműködésével igeliturgiát tartottunk, és csak utána vettük vállunkra a táskákat.
Utunk során várakat és szakrális helyeket is felkerestünk, mint pl. Csókakő vára, a vértesszentkereszti egykori bencés monostor romjai vagy a kőhányási Szent Teréz kápolna, melyet az Esterházy család építtetett. Igyekeztünk mind a természeti, mind az épített környezetünkre felhívni a gyerekek figyelmét, az érdekességekről, tudnivalókról mesélni számukra, úgy, hogy az befogadható és lehetőleg ne tankönyvszagú legyen. Érdemes is volt figyelni, néhány dolgot megjegyezni, ugyanis a gyerekeket már az első nap három csapatra osztottuk egy-egy rangidős vezetővel, és a hét során különböző feladatokban, vetélkedőkben kellett megmérettetni magukat. Utolsó este került sor az eredményhirdetésre, ahol – bár volt első, második és harmadik helyezett – mindenki jutalomban és egy-egy személyre szóló elismerő oklevélben részesült. Minden reggel volt sátorszemle is, amikor pontoztuk a rendet és a tisztaságot. A „legrendesebb” csapatot szintén díjaztuk.
György Adrienn