Ropoli Ferenc egykori csatkai plébános feljegyzései szerint az első csoda 1863-ban esett meg a csatkai szent kútnál. Egy vak cigány fiú miután megmosta az arcát vizével, visszanyerte a látását. Az erdő mélyén található kápolnánál Kisboldogasszony ünnepén, szeptember első hétvégéjén egymást követik a szentmisék, a két napos búcsúban. A roma zarándokok óriási gyertyákat, hatalmas virágcsokrokat visznek a Szűz Máriának, amiért cserébe vizet vehetnek magukhoz a szent kútból.
Az ünnepi nagymisét minden esztendőben Márfi Gyula veszprémi érsek mutatja be.
Szentbeszédét azzal kezdte, hogy Szűz Mária születéséről nincs szó a bibliában. Szent Ágoston azt prédikálta, hogy az anyaszentegyház, csak két születést ünnepel, Jézusét és keresztelő szent Jánosét. A 6. századtól viszont már megünnepeljük a szűzanya születését is. Ezután az élet értéktelenségéről beszélt, miszerint sokan nem hisznek a halál utáni életben, és hiába mondja a törvény, hogy az élet a fogantatással kezdődik, de mégis egy bizonyos korig minden magzat megölhető. Beszélt napjaink egyik legnagyobb problémájáról, a menekültekről. Hangsúlyozta, hogy itt Európában a vallásos élet krízisben , veszélyben van, Európa elhagyta keresztény hitét, Krisztust és a mohamedán vallás térnyerése következhet.
Imádkoznunk kell a szűzanya közbenjárásáért, és Isten irgalmáért, hogy ez ne következhessen be.