„Azt szeretném, ha továbbra is a magyarság, a népi hagyományaink szeretete és őrzése együtt haladna a keresztény hittel.”
Augusztus 20-án I. István szentté avatásának napjára (1083. augusztus 20.) emlékezünk, amely 1991-től államalapító Szent István napjaként ismét hivatalos állami és egyházi ünnep lett. Ma már az egész ország valamennyi települése részt vesz az államalapítás ünneplésében.A Veszprémi Főegyházmegye főpásztora ünnepi gondolataiban kiemelte:
“A hagyományőrzés és megemlékezés mellett azt az alapvető hitemet szeretném megosztani, hogy az egyháznak helye van a társadalomban.Az emberek a magyar állampolgárságot és a keresztény katolikus hitet nem választhatják szét.Én, amikor bemegyek egy templomba és misét mutatok be, az állampolgárságomat nem szoktam levetni a sekrestyében, én ott is magyar vagyok és igyekszem még a beszédemben is a hungarikumot, amennyire lehet érvényesíteni. Ugyanakkor, ha elmegyek egy polgármesteri hivatalba a keresztény hitemet nem szoktam levetni a ruhatárban. Én nem két személy vagyok, hanem csak egy.”
Szent István királyunk jelentősége egyházszervező munkája mellett abban állt, hogy az európai közösségbe, a keresztény Európába is beillesztette az országot. Erről is beszélt a hagyományos augusztus 20-i ünnepi szentmisén a várban Márfi Gyula veszprémi érsek. A Veszprémi Főegyházmegye főpásztora Mindszenty bíborosról is megemlékezett – a szentmise előtt a Boldog Gizella Főegyházmegyei Gyűjteményben nyílt meg a rá emlékező tárlat – kiemelve a hercegprímás hazaszeretetét. Azt mondta, nekünk is törekednünk kell arra, hogy mindenütt becsületet szerezzünk hazánknak. A szentmise során került sor a hagyományos kenyérszentelésre.