A KATTÁRS programsorozat első rendezvényeként szeptember 28-án, csütörtökön reggel került megrendezésre a Veszprémi Főegyházmegyei Könyvtár és Levéltár szervezésében a Veszprémi Érseki Főiskola és a Veszprémi Érsekség támogatásával A veszprémi püspökség 1850–1917 között című egyháztörténeti konferenciára.
A hosszú 19. század második felének korszaka egyházmegyei szempontból kevésbé kutatottnak tekinthető, és összefoglaló, lehetőség szerint minél több résztémát érintő, és egyúttal alapkutatásoknak teret biztosító rendezvény eddig nem vizsgálta az egyházmegye korabeli történetét. A rendezvény célja tehát annak bemutatása volt, hogyan alakult a veszprémi püspökség története a szabadságharc leverésétől az első világháború utolsó évéig. A korszakban három püspök állt az egyházmegye élén: Ranolder János (1849–1875), Kovács Zsigmond (1877–1887) és Hornig Károly (1888–1917). A három eltérő személyiség három igen különböző környezetben vezette a püspökséget. Ranoldernek egyszerre kellett szembenéznie a szabadságharc után a papságra is kiterjedő megtorlással és a dualista állam kiépülésével. Kovács átmeneti évei a csendes építkezés jegyében teltek, míg Horniggal egy nagyformátumú, az országos egyházpolitikai küzdelmekbe is bekapcsolódó, nemzetközi hírű főpásztor vette kézbe az irányítást. Utóbbihoz nagyszabású építkezések, egyházi közigazgatási reform, a művészetek és a tudomány mecenatúrája kapcsolódik, nem mellesleg közreműködésével történt az utolsó magyar királyné, Bourbon Zita koronázása is. A korszak egyúttal a magyar királyság utolsó fénykorával esik egybe, a polgárosodás korszakával, amely nemcsak politikai és teológiai kihívást jelentett a püspökség számra, de régen nem látott lehetőségek nyíltak meg a hívek és a püspökség intézményeinek fejlődése és sokrétűvé válása előtt.
A rendezvényen résztvevő előadókat és a hallgatóságot Dr. Sebestyén József rektor, házigazda, majd Dr. Udvardy György érsek atya, a konferencia fővédnöke köszöntötte. A tizenkét előadás tudományos kritériumoknak megfelelő szakcikkekké alakított változata tanulmánykötetben jelenik majd meg – az eddigi konferenciák gyakorlatának megfelelően. A kötet illeszkedik a Veszprémi Főegyházmegyei Levéltár 1933 óta létező kiadványsorozatába, amely A Veszprémi Egyházmegye Múltjából sorozatcímet viseli.
