Május 28-án került sor iskolánk 3. osztályos tanulóinak első szentáldozására. A tósokberéndi Szent István Király templomban 43 diák részesült először az Úr áldozati lakomájából.
Az elsőáldozókat diáktársuk, a 4.a osztályos Hoffmann Alexa köszöntötte, és kívánta számukra, hogy Jézus tanítsa meg majd őket hűségre, legyen őrzője lépéseiknek, valamint őrizzék meg lelkük tisztaságát, hogy Jézus ragyoghasson benne.
A szentmisét Bakos Frigyes esperes plébános, iskolánk lelki igazgatója celebrálta. Homíliájában az örömökben való osztozásra és a példamutatásra hívta fel a figyelmet.
Elsőáldozó gyermekeink aktívan bekapcsolódtak a szertartás menetébe. Takács Sára az olvasmányt, Menyhárt Máté a szentleckét tolmácsolta a templomot megtöltő hívek felé. Könyörgéseikben kéréseiket fogalmazták meg, melyeket Berecz Bálint, Süveges Vivien, Takács Gergő, Kulman Dorina, Burka Bence és Somoskövi Panna osztott meg a közösséggel. A „Megadja most nékünk” kezdetű felajánlási éneket is elsőáldozóink énekelték.
Az Úr Jézussal történő első találkozás előtt, és természetesen utána is, imával fordultak Jézushoz, szívüket hajlékul felajánlva számára. Miközben magukhoz vették az örök élet kenyerét, Kanyárné Grünwald Petra, Németh Natália és Németh Noémi tanárnők éneke kísérte a gyermekeket az oltár elé.
Igaz, hogy mintegy háromévnyi várakozás után kerülhetett csak sor erre a csodálatos találkozásra, a találkozás örömét versben mondta el Németh Nóra, Gál Kata, Horváth Hanna és Monostori Emma.
A szentmise végén a szülőknek Molnár Fruzsina, a plébános atyának pedig Forintos Ábel mondott köszönetet. Ezt követően a gyermekek virággal köszönték meg tanítóiknak a sok segítséget, mellyel lelki fejlődésüket elősegítették.
A szentmise záró áldása előtt Frigyes atya megköszönte a gyermekeknek a lelkiismeretes felkészülést, mint fogalmazott: már a szentgyónásokat is úgy végezték el, mint akiknek óriási rutinja van benne.
A záró áldást követően a jól ismert dallamra „Én édes Jézusom…” vonultak ki a templomból.
Majd átvehették emléklapjaikat és a tisztaságot jelképező virágokat. Végül egy csoportkép erejéig összeálltak az oltár elé. Szívükben örömmel, lelkükben az Úr Jézus kegyelmével térhettek haza otthonaikba.
