A Szent Család ólmozott színes üvegablaka a Regina Mundi templomban
Ranolder János püspök (1849–1875), a nőnevelés kiemelkedő alakja több leánynevelő intézetet is alapított Veszprémben. Előbb az Irgalmas Rend női ágát, majd az Angolkisasszonyok tanítórendet hívta be a városba. Utóbbiak számára épült 1860-ban a Regina Mundi-templom és a vele egybeépült rendház az egykori Püspökkert mögötti területen. Tervezője a püspök rokona, Scharnbeck (Sárnpék) Szentirmay József püspöki építész volt. A templom tájolása az adottságokhoz igazodva szabálytalan: homlokzati tornyos főbejárata az északkeleti oldalon nyílik. Veszprém romantikus stílusú épületei között – pl. a Jószágkormányzóság (mai megyei könyvtár), Ruttner-ház – nem csak impozáns méreteivel, de kialakításával is előkelő helyet foglal el. Gotizáló formakincsének jellemző elemei a konzolokról indított csúcsíves bordás boltozatok és a mérműves ablakok. A templom különlegességei a homlokzati terrakotta szobrok. A korstílus szokásainak megfelelően feltehetően az eredeti homlokzati színezés is harmonizálhatott ezekkel.
Az egyhajós templom déli oldalának áttörésével 1885-ben az akkori főnöknő, Soóky Karolina kettős kápolnát építtetett Jézus Szíve és a Lourdes-i Boldogasszony tiszteletére. A templomot 1922–1924 között felújították. Az Angolkisasszonyok Sancta Maria Intézetét 1948-ban államosították; ekkor, Mindszenty József korábbi veszprémi püspök szándéka szerint, Bánáss László regnáló főpásztor hozta létre a templomból a negyedik veszprémi plébániát.
A szentély eredeti ablakaival 20. század eleji képeslapon (Fotó: Eötvös Károly Megyei Könyvtár)
Az épületegyüttesben különböző korokból származó színes üvegablakok élnek együtt. A legkorábbi tíz ablak Szlanár Antal rákosszentmihályi üvegfestő munkája volt, aki Waltherr Gida esti műhelyében is működött. Ezek közé tartozott a szentélyzáradék három, álló szentet ábrázoló ablaka, amelyeket ma már csak archív felvételekről ismerünk, mivel az 1944 nyarán Veszprémet ért bombatalálat itt is károkat okozott. A templomnak a kápolna felé eső oldalán három nagyméretű ablak mérműves záradékában még megmaradtak kisebb eredeti elemek, az íves záródású képmezőbe a 20. század második felében magán adományokból igényes modern ablakok készültek Szent Erzsébet és Szent József alakjával és a Szentháromság képével.
A templomhajó rendház felőli oldalfala az orgonakarzatra néző behúzott toronnyal
A templomban ugyan többé-kevésbé hiányosan, de maradtak fenn korai, védettebb helyzetű üvegablakok. A toronynak a karzat terébe belépő, belső homloksíkján a körablakban a templom névadójának ábrázolása, a Regina Mundi: Szűz Mária, karján a világbíró gyermek Jézussal. A templomhajónak a zárda felőli két nagy ablaka közül a homlokzathoz közelebbi hiányosabb, a szentély felé esőben található a Szent Család ábrázolása, a szentélyre néző harmadik nagy ablak jelenleg nyitható, századfordulós vasrács rekeszti el és oratóriumnyílásként funkcionál; nem kizárt, hogy eredetileg is ilyen szerepe volt. Ezek az ablakok a zárda emeleti folyosójáról néznek a templomtérbe.
A Szent Család-ablak eredeti helyzetében a rendház felől századfordulós képeslapon (Fotó: Eötvös Károly Megyei Könyvtár)
A Szent Család-ablak előtt eredetileg magánáhítatra szolgáló kis oltár állt. Itt utóbb lépcsőházat létesítettek, amely éppen ezen a helyen töri át a földszinti födémet. Eredeti, részben takart helyzetéből adódóan az ablak alsó szakaszában talán sosem volt díszítmény. Itt kaptak helyet a készítésre vonatkozó feliratok: a külső szegélyen szecessziós betűkkel „Ratkovszki Pál kanonok” adományozó neve, felette „Szüleik emlékére felújíttatták Deák Tibor és felesége Mikó Erzsébet 1998.” Ratkovszki Pál (1951–1929) a szatmárnémeti Angolkisasszonyok gimnáziumának, majd a törökbálinti intézetnek igazgatója volt, 1929-től Mindszenty József megbízásából a Zalaegerszegen alapított zárdát vezette. Az ablakon a készítő szignója nem olvasható, stílusa alapján valószínűleg még a Szlanár Antal-féle eredeti ablakok közül való.
A Szent Család-üvegablak részlete a zárda folyosója felől
A Szent Család-ablak ornamentális keretében a Boldogságos Szűz, Szent József és gyermek Jézus alkotta család háromalakos csoportját ábrázolja, mint a családi élet mintaképét. Ábrázolása önálló képtípusként már a 14. században feltűnt, egyházi ünnepe a 17. századtól önállósult. Ünnepe 1969 óta karácsony nyolcadába eső vasárnapra, 2023-ban tehát december 31-ére esett. Az üvegablakon gótikus árkádív alatt az előtérben virágos kertben, félig oldalnézetben Szűz Mária ül, ölében a gyermek Jézus a világ felé tárt karokkal, felfelé tekintve; mögöttük a kép tengelyében Szent József áll, kezében és mellette – a Gyermek anyja öléből kinyúló lábának hátterét adva – hatalmas fehér liliomok láthatók, a szeplőtelen fogantatás jelképe. A kép szimbolikus tartalmát a kereten futó, Krisztus áldozatára és az eucharisztiára utaló szőlőinda egészíti ki.
A zárda emeleti folyosójának ablaka a szentély mellett
Az eredeti ablakok közül a rendház folyosóin részben megőrződött további néhány korai ablak, így az előbbi oltár közelében, az emeleti folyosó két végén; egyikükön a keretezés részletei és a feliratos szegély látható: „Kicsinyhitű, miért kételkedtél?” (Máté 14,31.) Ez alapján a mai üres mezőkben eredetileg talán az a jelenet kaphatott helyet, melyben Jézus az őt követő, de hitében nem kellően erős Pétert megmenti a vizekből.
A Jézus Szent Szíve kápolna színes üvegablakával
A templom Jézus szíve-kápolnáját az 1920-as évek első felében többek közt Rott Nándor püspök támogatásával felújították; a helytörténeti irodalom (Molnár Jánosné) szerint ekkor került a szentély ablakába Zsellér Imre színes üvegablaka, amely a titulusnak megfelelő ikonográfia szerint ábrázolja Jézust. (A nyugati körablakban modern, a környezethez kevésbé illeszkedő alkotás található.)
A templom és zárda műemlék (Mtsz.: 4739), építéstörténetének részletes feldolgozásáról nincs információnk, így az üvegablakok eredeti programja sem ismert. Az ablakok ábrázolásain a fennmaradt részletek alapján az ifjú leánygyermekek számára fogalmazhattak meg nevelésük szempontjából fontos erényeket.