A székesegyház énekkarának tagjai az 1700 – as évek végén.
Girányi Vencel a Csehországban született orgonista 30 évig működött a veszprémi székesegyház ének és zenekarának élén. Munkásságának köszönhető, hogy 6 fizetett énekes mellett 7 fizetett zenész és két alkalmi hegedűs is működött a kóruson, akik segítségével a zenekaros egyházzenei élet rendszeres gyakorlattá vált. Az ének és zenekar összetételét elemezve a következőket állapíthatjuk meg. A zenekar két első, két második hegedűből, két kürtből és egy bőgőből állt. Esetenként még két kisegítő hegedűst is alkalmaztak.
A zenészek mellett az énekesekre is nagy feladat és felelősség hárult. A férfi szólamokat egy-egy basszista és tenorista látta el. A kor hagyományainak és szokásainak megfelelően az alt és szoprán szólamban is férfi – fiú énekeseket találunk. A szoprán szólamot éneklőket discantistáknak nevezték. A szó a középkorból ered, ahol a tenor feletti legmagasabb szólamot hívták így.
Az 1786 – os muzsikus fizetési jegyzékben feltűnő számunkra, hogy az egyik altista és a két discantista fizetését Kollovratek János vette fel. Ez azért fordulhatott elő, mert ezek az énekesek nem felnőttek, hanem iskolás fiúk voltak.
Kezdetben nem szerződtettek discant és alt énekesfiúkat. Az iskolamester saját tanítványai között talált megfelelő énekest, akit magával hozott a székesegyház kórusára. 1777 – ben megjelenő Ratio Educationis nyomán mindinkább kisesett az iskola az egyház kezéből. Szükségessé vált tehát, hogy az énekes fiúkról és képzésükről az egyházon belül intézményesen és szervezetten gondoskodjanak.
A fiú énekes gyakorlatot Girányi Vencel kezdi alkalmazni. Ezt már állásba helyezésének kezdetén levélben ígéri, ha megválasztják orgonista succentornak vállalja két discant fiú énektanítását. A Győrből érkező muzsikus feleségével Cziegler Katalinnal Veszprémben alapít családot. Egy fia és három lánya születik. Girányi megtartja ígéretét és megkezdi az énekes fiúk szervezését. Első ismert discantistája tulajdon fia lesz Girányi József. Mivel nem tudott magyarul fiával eleinte könnyen boldogul, azonban a magyar nyelv ismeretének hiányában később Titz Gábor káptalani hegedűs veszi át ezt a munkát. Mivel ő rövid idő után fiatalon meghal, egy 69 éves öregúr Sztrekay András lesz a gyerekek tanára. Sajnos nem tudott a gyerekekkel bánni és megszökött miatta egy kis énekes. Ebben az időben a káptalanhoz kerül egy I. hegedűs Kollovratek János. Ő veszi át a fiúk nevelését. Ezért fordulhat elő, hogy a fizetési jegyzékben az ő neve szerepel.
Kollovratek János 1784 – től évekig végzi ezt az ének tanítói feladatot. 1794 – ben megnyílik Veszprémben a Kapuváry – féle „tápintézet” ami 6 énekes fiú képzését biztosítja.
A 19. század elejétől a piarista kollégium szolgáltatta a székesegyház fiú énekeseit. Őket név szerint is ismerjük.
Néha a felnőtt férfiak is énekeltek falzett szopránt. Erre jó példa egy felvételi kérelem, amit Krammer írt a káptalannak.
„ Mind a Trombitával, mind Violinnal, Huboy és Fagottal való Musicában, mind pedig a Tenornak és Discantisnak accomodálásában önnön magamat úgy kívánván perfectionirozni, hogy…szégyent ne valljak.”
Zsilinszky Cecília