Antikva-kolligátum (VÉK 9170)
A Veszprémi Érseki Könyvtár állományában található egy különleges, rézmetszeteket tartalmazó antikva-kolligátum. A kolligátum Koller Ignác veszprémi püspök (1763–1772) könyvtárába került, és könyvgyűjteményének leltárkönyvében Illustrium Virorum, ut exstant in Urbe expressi vultus. Romae, 1569. bibliográfiai leírás alatt szerepel. A bejegyzés alapján rejtve marad az a tény, hogy a kötet öt darab rendkívül értékes könyvet tartalmaz.
Az első kolligátum Achilleus Tatios műve: Inlvstrivm viror vt exstant in vrbe expressi vvltvs. A híres ókori férfiak mellszobrait és hermáit ábrázoló ötvenkét metszetből álló kiadvány1569-ben Rómában jelent meg. A második kolligátum Giovanni Battista de Cavalieri: Antiqvarvm statvarvm vrbis Romae primvs et secvndvs liber című munkája, amelyet 1585-ben szintén Rómában nyomtattak. A műben száz táblán csodálhatjuk meg az antik Róma szobrait. A harmadik kolligátumban Hyeronimus Cock flamand festő és rézmetsző húsz darab római kori épületmaradványt ábrázoló metszete látható. A képek tanúsága szerint ebben az időszakban az ókorból származó emlékek igen elhanyagolt állapotban voltak. A negyedik kolligátum Tobias Fendt Monumenta sepvlclorvm cvm epigraphis ingenio et doctrina excellentivm virorvm: aliorvmq. tam prisci qvam nostri secvli memorabilivm hominvm: de archetypis expressa címen 1574-ben Boroszlóban (ma: Wrocław) kiadott munkája. A II. Rudolf császárnak ajánlott, 129 rézkarc-reprodukciót magában foglaló gyűjtemény a tudománypártoló Siegfried Rybisch császári udvari tanácsos költségén jelenhetett meg. A kötethez felhasznált rajzok a rézmetsző manierista stílusa révén nyertek egységes formát. Az antik és humanista írók és tudósok síremlékeit bemutató könyv népszerűségét jelzi, hogy további öt kiadást ért meg. Az ötödik kolligátum 1520-ban látott napvilágot Collectanea antiqvitatvm in vrbe, atqve agro Mogvntino repertarvm címen és a Mainz környéki római feliratok gyűjteményét tartalmazza.
A folio méretű, fekete fröcsköléssel mintázott, vörösesbarna színű, egész borjúbőr kötésű könyv gerincét aranyozással díszítették. Az első tábla közepén aranyozott, címeres super ex libris látható, amelynek felirata: Leopold Ioseph des H: R: R: Graf v. Lamberg Freyh. v. Orten. v. Ottenst. A ritka mű Leopold Joseph von Lamberg (1653–1706) osztrák diplomata könyvtárához tartozott. A possessori bejegyzésekből látható, hogy az első és a negyedik kolligátumnak bizonyosan volt Lamberg grófot is megelőző tulajdonosa. A negyedik kolligátum címoldalán az alábbi tulajdonosi bejegyezés olvasható: Su[m] ex bibliotheca Ioh. Georgij a Werdenstein, 1575. Az első kolligátum possessori bejegyezését igyekeztek eltávolítani, ám a megmaradt töredékből az előbb említett tulajdonosra következtethetünk.
A humanista tudósok és művészek feladatuknak tekintették felkutatni és összegyűjteni mindazt, ami a klasszikus ókorból még fennmaradt. A könyvnyomtatás rohamos fejlődése pedig lehetővé tette számunkra, hogy az olvasók figyelmét ezekre az értékekre irányítsák. Az idők folyamán a kötetben ábrázolt épületek, szobrok, síremlékek egy része eltűnt, elpusztult, s csak e kitűnő metszeteken maradtak fenn az utókor számára. Kultúrtörténeti jelentőségük ezért felbecsülhetetlen.